Pesti Srácok

Lézerekkel bukkantak ősi maja építmények ezreinek nyomára

Eddig ismeretlen ősi maja építmények - piramisok, paloták, gátak, összesen több mint 60 ezer különálló szerkezet - nyomára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport lézeres távérzékelés segítségével Guatemalában.

MTI

A régészek az új technológiával nyert felvételek alapján elkészítették az újonnan felfedezett maja városok térképét, ahol becsléseik szerint mintegy 10 millióan élhettek. A települések helyét sűrű őserdő borítja félezer éve, azóta, hogy eredeti lakói elhagyták őket - olvasható a guatemalai PACUNAM nemzeti örökségvédelmi alapítvány közleményében.

PestiSracok facebook image

Az ősi maja kultúra Amerika egyik legfejlettebb civilizációja volt, bonyolult matematikai műveletek és mérnöki ismeretek birtokában voltak, amelyek lehetővé tették, hogy benépesítsék a mai Mexikó déli részét és Közép-Amerikát.

Az úgynevezett LIDAR (lézeralapú távérzékelés) technológia a lézer fényét veszi igénybe a talaj alatti építmények részletes felderítéséhez. "Korábban el sem tudtuk képzelni, milyen mértékben változtatták meg, tették termővé a maják a tájat csatornákkal, teraszokkal, óriási gátakkal, mólókkal, erődített épületekkel" - mondta Francisco Estrada-Belli, a New Orleans-i Tulane Egyetem kutatója. A régészek Petén megye őserdejének több mint 2100 négyzetkilométerét vizsgáltak át. Guatemala északnyugati részén, Tikal hajdani maja nagyváros - ma turistaparadicsom - szívében felfedeztek egy piramist. A csaknem 30 méter magas építményről korábban úgy vélték, kisebb természetes hegycsúcs.

A legősibb maja települések Kr.e. 1000 körül jöttek létre és a legtöbb maja nagyváros Kr.u. 900 körül tűnt el. Az összeomlás okait ma is vitatják a tudósok.

fotó: National Geographic

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.