Pesti Srácok

Lézerekkel bukkantak ősi maja építmények ezreinek nyomára

Eddig ismeretlen ősi maja építmények - piramisok, paloták, gátak, összesen több mint 60 ezer különálló szerkezet - nyomára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport lézeres távérzékelés segítségével Guatemalában.

MTI

A régészek az új technológiával nyert felvételek alapján elkészítették az újonnan felfedezett maja városok térképét, ahol becsléseik szerint mintegy 10 millióan élhettek. A települések helyét sűrű őserdő borítja félezer éve, azóta, hogy eredeti lakói elhagyták őket - olvasható a guatemalai PACUNAM nemzeti örökségvédelmi alapítvány közleményében.

PestiSracok facebook image

Az ősi maja kultúra Amerika egyik legfejlettebb civilizációja volt, bonyolult matematikai műveletek és mérnöki ismeretek birtokában voltak, amelyek lehetővé tették, hogy benépesítsék a mai Mexikó déli részét és Közép-Amerikát.

Az úgynevezett LIDAR (lézeralapú távérzékelés) technológia a lézer fényét veszi igénybe a talaj alatti építmények részletes felderítéséhez. "Korábban el sem tudtuk képzelni, milyen mértékben változtatták meg, tették termővé a maják a tájat csatornákkal, teraszokkal, óriási gátakkal, mólókkal, erődített épületekkel" - mondta Francisco Estrada-Belli, a New Orleans-i Tulane Egyetem kutatója. A régészek Petén megye őserdejének több mint 2100 négyzetkilométerét vizsgáltak át. Guatemala északnyugati részén, Tikal hajdani maja nagyváros - ma turistaparadicsom - szívében felfedeztek egy piramist. A csaknem 30 méter magas építményről korábban úgy vélték, kisebb természetes hegycsúcs.

A legősibb maja települések Kr.e. 1000 körül jöttek létre és a legtöbb maja nagyváros Kr.u. 900 körül tűnt el. Az összeomlás okait ma is vitatják a tudósok.

fotó: National Geographic

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!