Pesti Srácok

Krasznahorkai ismét esélyes a Nemzetközi Man Booker-díjra

A Nemzetközi Man Booker-díjat korábban már elnyerő Krasznahorkai László ismét felkerült a brit irodalmi díj hosszú listájára, ezzel a magyar író idén is az esélyesek között szerepel - írta meg hétfőn a The Guardian című brit napilap.

MTI

A Nemzetközi Man Booker-díjra esélyes művek, szerzőik és fordítóik listáját hétfőn hozták nyilvánosságra. A felsorolt 13 szerző között két korábbi győztes is van: Krasznahorkai László 2015-ben, Han Kang koreai regényíró pedig 2016-ban nyerte el a díjat. A brit lap azt is kiemelte, hogy Krasznahorkai rendszeresen szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes írók között. Krasznahorkai idén a Megy a világ című elbeszéléskötetével került a díjesélyesek mezőnyébe. Az angolul The World Goes On címen megjelent könyv fordítását John Batki, Ottilie Mulzet és George Szirtes készítette.
A Nemzetközi Man Booker-díj zsűrije 108 műből választotta ki a 13 alkotást. "Igazi bőségszaru ez a lista - ismert szerzők és néhány újonc is szerepel rajta" - mondta Lisa Appignanesi, a zsűri elnöke. Hozzáfűzte, hogy kimerítő feladat volt a válogatás, minden könyv más vidékre, más kultúrába, teljesen más hagyományok közé vezette az olvasót.

PestiSracok facebook image

Három spanyol szerző, Javier Cercas (The Impostor), Antonio Munoz Molina (Like a Fading Shadow) és The Dinner Guest című első könyvével Gabriela Ybarra is bekerült a válogatásba. A német Jenny Erpenbeck afrikai menedékkérőkről szóló Go, Went, Gone című regényével, a francia bestselleríró, Laurent Binet pedig The 7th Function of Language című munkájával jutott a díj közelébe. A koreai Han Kang The White Book című alkotásával szerepel, a francia Virginie Despentes pedig Vernon Subutex 1 című munkájával. Az argentin Ariana Harwicz Die, My Love, az osztrák Christoph Ransmayr The Flying Mountain, az iraki Ahmed Saadawi Frankenstein in Baghdad, a lengyel Olga Tokarczuk Flights és a tajvani Wu Ming-yi The Stolen Bicycle című könyvével verseng a díjért. Appignanesi kiemelte, hogy idén különösen sok a független kiadóktól származó kötet a mezőnyben.

"Úgy gondolom, megemelhetjük a kalapunkat a független kiadók előtt" - jelentette ki felsorolva, hogy ezeknek a kiadóknak nemcsak a fordítás költségeit kell állnia, hanem a publikáláshoz és az eladáshoz is sok munkára van szükség. A listán szereplő műveket tíz nyelvből fordították. Appignanesi és a zsűri további tagjai, Michael Hofman költő, Hari Kunzru és Helen Oyeyemi író, valamint Tim Martin újságíró április 12-én hozzák nyilvánosságra a döntősök rövid listáját. A győztest május 22-én hirdetik ki. A nemzetközi Man Booker-díjjal járó 50 ezer fontos (17,6 millió forintos) pénzjutalmat egyenlő arányban osztják meg a győztes mű írója és a fordítója között. Tavaly az izraeli David Grossman vehette át az Egy ló besétál a bárba című, magyarul is megjelent regényéért Nemzetközi Man Booker-díjat. A rangos irodalmi elismerést egy-egy mű alapján ítélik oda évente. Bármilyen idegen nyelven írt könyv elnyerheti, ha megjelent angol fordításban is.

Kép: Magvető

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.