Pesti Srácok

Hatezer éves leletekre bukkantak Zalában

Öt régészeti korszak leleteit tárták fel a tervezett M76-os gyorsforgalmi út zalai nyomvonalán végzett ásatásokon. A Keszthely-Fenékpuszta lelőhelyen talált legkorábbi, rézkorból származó leletek közel 6000 évesek.

MTI

A beruházást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. koordinálja, a régészeti munkát a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. megbízásából a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum szakemberei végzik - ismertette Eke István.

PestiSracok facebook image

A kutatást a nyomvonal teljes szélességében, majdnem 3 hektáros területen végzik. Tavaly nyáron végezték el a próbafeltárást, a terület teljes feltárása év végén kezdődött el.

Az ásatáson talált legkorábbi, 6000 éves leletek a középső rézkorból, régészeti korszak szerint a Balaton-Lasinja kultúra időszakából származnak. A feltárási területen edénytöredékeket, pattintott és csiszolt kőből készült szerszámokat, állatcsontból készült eszközöket, valamint nagy mennyiségű állatcsontot találtak.

A lelőhely nyugati részén megtalálták egy kora vaskori, a hallstatti kultúra időszakából származó település nyomait: házakat és a hozzájuk tartozó élelmiszer-tároló vermeket.

A 2500 éves edények töredékei mellett bronzból készült tárgyakra, ékszerekre, fegyverekre, használati eszközökre bukkantak. Két áldozati gödörből nagy mennyiségű edénytöredék és szarvasagancs került elő.

A leletekből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg egy rítus vagy vallási szertartás része volt, hogy az ünnepség után a teljes lakomakészletet gödrökben helyezik el és nem használják fel újra - magyarázta Eke István.

Hozzáfűzte: a feltárás területén talált a 2200-2300 évvel ezelőtti leletek a kelta korszakból származnak. Magyarország területén 400 esztendőn át élt kelta lakosság, az M76-os autóút nyomvonalán végzett ásatásokon egy kelta település objektumait is megtalálták.

Az ásatáson természetesen római kori leleteket is találtak. Ez nem meglepő, hiszen alig egy kilométerre állt a fenékpusztai római erőd, melynek kutatása több mint száz éve folyamatosan zajlik - magyarázta Eke István.

A feltárási terület keleti részén talált leletek a középkorhoz, a 14-16. századhoz kapcsolódnak. A feltárt házak és objektumok a középkori oklevelekben is említett Fenék település építményei voltak. A falu valószínűleg a török korban pusztult el, nevét megőrizte az emlékezet, a környező területet Fenékpusztának hívják.

A teljes feltárási területet fémkereső műszerrel is átvizsgálták, a talaj szántott rétegéből kora vaskori bronztárgyak, fibulák, bronztőrök, római és népvándorláskori, valamint középkori ékszerek, fibulák, gyűrűk, övveretek és érmék kerültek elő.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.