Pesti Srácok

Egynapos késéssel útjára indította a NASA a Parker Solar Probe űrszondát

Az eredetileg tervezetthez képest egynapos késéssel útjára indította vasárnap az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Parker Solar Probe űrszondát.

MTI

A szondát egy Delta IV Heavy rakétával indították el a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból - közölte a NASA. A Parker Solar Probe a Nap légkörét fogja vizsgálni. Az űrszonda minden korábbinál közelebb kerül a csillaghoz, annak külső légkörébe, vagyis koronájába merül.

PestiSracok facebook image

Eredetileg szombatra tervezték a fellövését, de azt az utolsó pillanatban - 1 perc 55 másodperccel a tervezett rajt előtt - lefújták, mert nyomáscsökkenés következett be egy héliumtartályban, de a műszaki problémát sikerült gyorsan megoldani.

A Parker Solar Probe űrszonda csaknem 12 centiméteres hőpajzsának köszönhetően hatalmas hőt és sugárzást képes elviselni. A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, és ezzel hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.)

A kutatók 2025-ig tervezik a missziót, az űrszonda hét év alatt 24 kört tesz majd meg a Nap körül, hogy tanulmányozza a korona fizikai jellemzőit.

fotó: NASA

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.