Pesti Srácok

A régészek munkáját mutatja be a Nemzeti Múzeum a Kutatók éjszakáján

A régészek világa tárul fel a közönség előtt a Magyar Nemzeti Múzeumban pénteken, a Kutatók éjszakáján: a látogatók válogathatnak, hogy a történelem melyik korszakában, vagy a régészet mely területén kívánnak elmélyülni.

MTI

A Kutatók a díványon című programon a múzeum neves régészei mesélnek többek közt arról, hogy az avarok hogyan olvadtak bele a középkori magyar állam népességébe és hogyan alakították a magyarok a Kárpát-medencében talált "erőforrásokat", de szó esik a vértesszőlősi feltárások eredményeiről, a telepeken élt emberek kőeszköz-készítési szokásairól és életmódjáról is. A program lezárásaként pedig négy kutató 5700 évvel ezelőtti sorsokkal, élet és halál kérdéseivel szembesíti a közönséget.

PestiSracok facebook image

Az esti előadásokon évszázados titkokra derül fény Mátyás király korából olyan jól ismert tárgyakon és történeteken keresztül, mint például a törökverő Kinizsi Pál páncélja, a fekete sereg emlékei vagy Mátyás király aranyserlege. A Szunnyadó gyilkosság című előadáson László Orsolya egy páros lelethez kapcsolódva tárja fel a sólyi "Rómeó és Júlia" rejtélyt.

A Kutatók éjszakájának különleges eleme lesz a Régészet-régészek közelről: Hogy kutatunk? című program, amely során a díszteremben felállított standokon a régészeti szakterületek eredményeit fedezhetik fel a látogatók. Itt kiderül egyebek mellett, hogy milyen eredményekkel jár, ha a biológia találkozik a történelemmel, hogyan állítható a vizualizáció vagy a lézeres domborzatfelmérés a régészet szolgálatába, milyen felfedezésekkel kecsegtetnek a monumentális vaskori tájak, vagy hogyan deríthetők fel a fazekasok sötét időkben ragadt titkai.

A szakértők bemutatják továbbá, hogyan folyik az állatcsontleletek archeozoológiai vizsgálata, milyen értelmezési lehetőséget rejtenek, és mi tudható meg belőlük a házi és a társállatok történetéről, de az is kiderül, mióta turcsi a malac orra és honnan lehet tudni, hogy mekkora volt az őstulok.

A Kutatók éjszakájára a gyerekkel érkezőket is várják, akik A rejtvényfejtés régész módra című programon kipróbálhatják, milyen a régészeti terepmunkával összegyűjtött adatok, képek, leletek segítségével végzett kutatómunka.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.