Különleges mozikoncert lesz a Bálint Házban
A mozgóképet, a zenét és az emberi beszédet mint zenei mintázatot ötvözi Szemző Tibor és Gőz László október 20-i mozikoncertjén a fővárosi Bálint Házban. A koncert bevételével a Szombat folyóiratot támogatják.
MTI
A koncert filmjei Franz Kafka és utolsó szerelme, illetve utolsó barátja élethelyszíneit járják be. A zenészek a filmekkel egységben játszanak, mintha játékuk keltené életre a vetített képeket. Az író rövid zen-elbeszélése, A császár üzenete tucatnyi nyelven hangzik el egy-egy zenei kompozícióba ágyazva; a hangokon át mintha Kafka ismeretlen mosolya derengene felénk.
A német nyelven alkotott, 135 éve született Franz Kafka a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Mint a kommüniké kiemeli, a Kafkához közelállók nem a zseniális írót, Az átváltozás szerzőjét, hanem a csodálatos embert látták benne, élvezték szikrázóan humoros társalgását, ötleteit, hasonlíthatatlan figyelmességét.
"Mérhetetlenül meg vagyok fertőzve a filmmel. Munkáim zenei darabok, amelyekben nagyon fontos a narratív elem, nem kevésbé a képi szólam" - fogalmazott a 63 éves Szemző Tibor egy korábbi filmzene koncertje kapcsán. Szemző a hetvenes évek közepétől törekszik arra, hogy a megszokott zeneszerzői formavilágtól távolabb eső, egyéni hangot dolgozzon ki. Bár készít filmeket, színpadi műveket, installációkat, szerez zenét, művészetének lényege a finom visszafogottságot mutató filmzenéin keresztül érthető meg.
A 64 éves Gőz László negyven éve oktat a Zeneakadémia jazz tanszakán zenetörténetet, szolfézst és jazz-improvizációt. A fúvós hangszereken, kiemelten harsonán játszó Gőz a 180-as Csoport egyik alapító tagja volt, később létrehozta a Brass Age-et és az ESP Groupot. Szerepelt az Interbrassban, a Budapest Big Bandben, közreműködött az LGT és a Jazz+Az számos felvételén, stúdiózenészként száznál több lemezen játszott harsonán. A Budapest Music Center és a BMC Records alapítója.
