Pesti Srácok

A 100 éve született Mándy Ivánra emlékezik a PIM új kiállítása

Szokatlan és látványos kiállítással állít emléket az Újhold nemzedék „nagymesterének”, az idén száz éve született Mándy Ivánnak a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az író szövegei mellett Mácsai István festményei idézik meg a Mándy írásiból jól ismert világot, amelyben a lírai látomás keveredik a pontosan megfigyelt valóság apró részleteivel. A MI tájaink című kiállítást október 5-én 17.00 órakor nyitja meg Mácsai Pál színművész és Poós Zoltán író.

061.hu

A táj, amelyre a tárlat címe is utal: Budapest. A városi alakok, udvarok és ecetfák, erkélyek és gangok, lámpák és kerítések, a nagyvárosi lét nyers valósága, a minden romantikát nélkülöző szegénység. Mándy Iván írásaiban azonban a költészet átszínezi a kopott utcákat, tereket és a bérházak folyosóit, egy város külső és belső tereit. A táj bemutatása néhol kissé groteszk, de mindig bensőséges, egyszerre részvéttel teli és kíméletlenül őszinte. Mándy lírai prózájában emlékezetvillanások keverednek a képzelet játékaival, a jelen megfakul és a múlt újra elevenné válik.

PestiSracok facebook image
Mácsai István Háború című festménye

Az a megbonthatatlan kapcsolat, mely Mándy Ivánt Budapesthez kötötte, éppúgy igaz Mácsai Istvánra is. A huszadik század jelentős festőművésze olyan látszat mögötti lényeget mutat be művein, melynek irodalmi párja Mándy szövegeiben olvasható – a sokszor rideg valóság mögötti személyes szürrealizmust. Mácsai István festményein természetesen jelenik meg akár egy infánsnő vagy éppen egy oroszlán a lépcsőházban, s ez oly magától értetődő, mint az, ha Kossuth Lajos száll fel a villamosra a Terézvárosban. Ahogy Brueghel vadászai a havas Szent István körúton térnek haza, Mándynál éppoly természetességgel bukkan fel Mary Pickford vagy Douglas Fairbanks a kopott mozi előcsarnokában.

A két művész sok időt töltött együtt, így a kiállítás emléket állít ennek a barátságnak is: Mándy Iván és Mácsai István, két nagy művész egymásra találásának. A kiállítás két kurátora, Kiss Borbála és Pádár Eszter 2003-ban már rendezett egy Mándy Ivánra emlékező kiállítást, amely az író életútját, jellemző helyszíneit mutatta be. Ezért most arra törekedtek, hogy a hagyományos életműkiállítás helyett Mándy Iván városhoz, Budapesthez való kötődését állítsák középpontja. A tárlat címét az író Tájak, az én tájaim című kötete ihlette.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.