Pesti Srácok

Rock & roll Áruház: Poós Zoltán divatkönyve popzenei felhangokkal

Rock & roll Áruház: Poós Zoltán divatkönyve popzenei felhangokkal

Rock & roll Áruház címmel a 20. század második felének szubjektív magyar divatkönyvét írta meg Poós Zoltán. A kötet számos popkulturális, elsősorban könnyűzenei vonatkozást sorakoztat fel. A kötetet október 9-én mutatják be az Anker't-ben.

MTI

"Bár a mondás úgy tartja, nem a ruha teszi az embert, amit felveszünk, valamennyire meghatározza kedélyállapotunkat, viselkedésünket. A külvilág is gondol valamit az öltözködésünk láttán: ha például egy Sex Pistols-os póló van rajtam, az egy punkos, laza dresscode-ot sugároz, öltönyben viszont tudat alatt is megpróbálok megfelelni a ruha miatt elvártaknak" - mondta a szerző az MTI-nek. A regényíróként, költőként és könnyűzenei szakíróként egyaránt ismert Poós Zoltán Rock & roll Áruháza a harmadik olyan munkája, amely populáris szemszögből dolgozza fel az elmúlt évtizedek történetét. 2003-ban megjelent Szivárvány Nagyáruház című könyve a hetvenes évek tárgykultúráját mutatja be, a 2010-ben kiadott Táskarádióban pedig ötven év magyar slágerei kapcsán mesél.

PestiSracok facebook image



"A Rock & roll Áruházat szubkulturális kifestőnek nevezném leginkább. Bár emblematikus ruhadarabokról írok, alapvetően az ötvenes évektől 2000-ig haladva megpróbáltam bemutatni az ifjúsági szubkultúrákat. Ebben a témában számos szociológiai munka született, de az én megközelítésem másmilyen volt, inkább egy életérzést, attitűdöt kívántam bemutatni. Számomra egy Iron Maiden Purgatory-felvarró inkább csak ürügy arra, hogy beszéljek a nyolcvanas évek közepén kibontakozó heavy metál szubkultúráról, egy Martens-bakancs pedig jó lehetőséget ad arra, hogy a skinhead szubkultúrára visszatekintsek" - fejtette ki az író.

A gazdagon illusztrált könyv, amelyet a Corvina Kiadó jelentetett meg, évtizedenként veszi sorra az ikonikus ruhadarabokat és tárgyakat Magyarországon. Szerepel benne mások mellett az orkánkabát, a fecske alsónadrág, a svájcisapka, a miniszoknya, a diplomatatáska, a szimatszatyor, az iskolaköpeny, a Trapper farmer, a Tisza cipő, a babos kendő, az Alföldi papucs, a surranó, a felvarrók vagy a susogós jogging, összesen 85 tétel, valamennyi az adott korhangulat szubjektív visszaidézésével kísérve. "A rock and roll 1977-ben csapott meg, amikor a tévében a Metronóm '77 című zenei fesztiválon megláttam a Piramis együttest, ennek hatására bőrszíjat raktam a nyakamba és kigomboltam az ingemet. Később az Úttörő Áruházban vettek nekem Alföldi papucsot, tízévesen megkaptam az első igazi farmernadrágom, amelyet azonnal vittünk a nagymamához lecsövesíteni" - idézte fel Poós Zoltán.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Megjegyezte, hogy a könyvben szereplő ruhák és tárgyak jelentős része a szocialista blokkban csak Magyarországon lett a szubkultúra rekvizituma. Hozzátette: az Alföldi papucs kifejezetten magyar specialitás, de másoktól is ellestünk, gondoljunk a magas szárú kínai tornacipőre, a keresztcipzáros bőrdzseki pedig a hetvenes évek végének rockerviseletéből a nyolcvanas években alternatív, darker ruhadarabbá vált. "Jellemzően volt a dolgoknak egyfajta csináld magad, kényszer szülte íze: amíg nem lehetett hozzájutni Martens-bakancshoz, addig a Bonanza Banzai-rajongók és a punkok villanyszerelő bakancsot hordtak vagy a katonai surranóról vágták le a csatot, és ha barna színű volt, lefújták neolux spray-vel" - fűzte hozzá.

A ruhákhoz, tárgyakhoz kapcsolódó történetek visszatérő szereplője a nyolc-tíz év körüli Józsika (ő leginkább maga az író), aki gyermeki naivitással csodálkozik rá a körülötte zajló eseményekre, emberekre."A retró, ami a könyvből kicseng, vastagon része a jelennek, sok ruhadarab, viselet manapság újra divat. A dolgok ciklikusan jönnek vissza és tűnnek ismét el. A kitűzők elveszítették korábbi szubkulturális jellegüket és gyárilag részeivé váltak egy hózentrógeres nadrágnak, az AC/DC vagy a Ramones neve egy mai tinédzser pólóján már nem rockérzés, inkább ornamentika" - mondta Poós Zoltán az MTI-nek.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.