Pesti Srácok

Ünnepi programok a Magyar Nemzeti Múzeumban

Új kamara-kiállítással, tárlatvezetésekkel és egyéb programokkal várja a közönséget a nemzeti ünnep alkalmából október 22-én és 23-án a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM).

MTI

A múzeum az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából október 22-én, hétfőn is nyitva tart, kedden pedig a kiállítások - a World Press Photo tárlat kivételével - ingyenesen tekinthetők meg - közölte a Nemzeti Múzeum.

PestiSracok facebook image

Az intézmény a hétfői rendkívüli nyitva tartási napon egy olyan ikonikus zászlót állít ki kamaratárlatán, amely Európa több városát bejárva csak nemrég került a gyűjteménybe. Három egykori Széna téri szabadságharcos az MNM-nek ajándékozta azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, hirdetve a felkelők bátorságát.

A relikvia most a Pulszky-teremben egy kamarakiállításon lesz látható. A zászló útja című tárlat látogatói nemcsak a lobogó történetét ismerhetik meg, hanem a kísérőprogramokon azokkal a szabadságharcosokkal is személyesen találkozhatnak, akik egészen eddig őrizték a zászlót.

Az ünnepi programok október 23-án is folytatódnak: a közönséget az MNM muzeológusai várják, akik ingyenes tárlatvezetéseken ismertetik meg az 1956-os forradalom hőseit, tárgyi emlékeit.

Délelőtt Az újkor agóniája, 1956 címmel indul vezetés, a déli múzeumi túra Nagy Imre emlékeiről szól, majd délután '56 jelképei kapcsán tartanak tárlatvezetést. Azok sem maradnak azonban program nélkül, akik a Nemzeti Múzeum régészeti kiállítása iránt érdeklődnek: délután a kelták hagyatékáról hallgathatják meg a korszak kutatóját.

Október 25-én a múzeum a nagyszülőket kéri meg, hogy falai között osszák meg unokáikkal, dédunokáikkal személyes emlékeiket.

Az intézmény részletes ünnepi programja a https://mnm.hu/hu/node/4369 honlapon böngészhető.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.