Varázslatos tárlat Bródy Sándor városában

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai - három festőgeneráció munkái - áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről.

MTI

Kassai Hajnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte: 17. alkalommal rendezik meg a festészet ünnepének számító Magyar festészet napja központi rendezvényét. Az eseménynek ezúttal otthont adó Eger méltó helyszín, hiszen egyházi és kulturális központként komoly hagyományokkal rendelkezik a művészetpártolás terén és a város ma is hűséges e tradícióihoz - fogalmazott. A Kepes Intézetben egy hónapon át látható kiállítás a magyar festők három nemzedékének munkáiból ad keresztmetszetet, látogatói egyszerre találkozhatnak a régi és új, a szakrális és a világi művészettel - tette hozzá.

A rendezvényen Verebes György, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke arról beszélt: az Élő magyar festészet 2018 című tárlat életre hívása ugyanolyan csapatmunka, mint amilyen a kiállított alkotások összessége. Felidézte: évtizedekkel ezelőtt sokan temették a hagyományos művészeti ágakat, köztük a festészetet, mondván, hogy azok avíttak és idejét múltak. Ám a most közszemlére tett művek is hűen tükrözik, hogy a magyar festészet "köszöni szépen, jól van, él és virul és átjár mindannyiunkat" - mondta. Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere a megnyitón hangsúlyozta: a városban az elmúlt évszázadokban létrejött értékek ma is hatnak és a jövőbe mutatnak. A tárlat helyszínét évszázados barokk épületek veszik körül, maga a Kepes Intézet pedig nem csupán Kepes György alkotói hagyatékának gondozója, de a helyi művészeti képzés meghatározó létesítménye, egyben az építészet és a város újjászületésének szimbóluma.

Szólt arról is: szeretnék elérni, hogy kormányzati segítséggel az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023. címre pályázó hat magyar város mindegyike, köztük Eger is hozzájárulhasson egy-egy programelemmel a leendő győztes bemutatkozásához. Ennek az összefogásnak köszönhetően 2023. a magyar kultúra éve lehetne Európában, mely azt üzenné a kontinens egészének, hogy a résztvevő városok mindegyike egy korszerűen gondolkodó Magyarország élő, pezsgő, a művészet felé alázattal és nyitottsággal forduló települése - húzta alá.

A tárlatmegnyitón az Emmi életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Fotó: Czimbal Gyula