Pesti Srácok

Varázslatos tárlat Bródy Sándor városában

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai - három festőgeneráció munkái - áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről.

MTI

Kassai Hajnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte: 17. alkalommal rendezik meg a festészet ünnepének számító Magyar festészet napja központi rendezvényét. Az eseménynek ezúttal otthont adó Eger méltó helyszín, hiszen egyházi és kulturális központként komoly hagyományokkal rendelkezik a művészetpártolás terén és a város ma is hűséges e tradícióihoz - fogalmazott. A Kepes Intézetben egy hónapon át látható kiállítás a magyar festők három nemzedékének munkáiból ad keresztmetszetet, látogatói egyszerre találkozhatnak a régi és új, a szakrális és a világi művészettel - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

A rendezvényen Verebes György, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke arról beszélt: az Élő magyar festészet 2018 című tárlat életre hívása ugyanolyan csapatmunka, mint amilyen a kiállított alkotások összessége. Felidézte: évtizedekkel ezelőtt sokan temették a hagyományos művészeti ágakat, köztük a festészetet, mondván, hogy azok avíttak és idejét múltak. Ám a most közszemlére tett művek is hűen tükrözik, hogy a magyar festészet "köszöni szépen, jól van, él és virul és átjár mindannyiunkat" - mondta. Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere a megnyitón hangsúlyozta: a városban az elmúlt évszázadokban létrejött értékek ma is hatnak és a jövőbe mutatnak. A tárlat helyszínét évszázados barokk épületek veszik körül, maga a Kepes Intézet pedig nem csupán Kepes György alkotói hagyatékának gondozója, de a helyi művészeti képzés meghatározó létesítménye, egyben az építészet és a város újjászületésének szimbóluma.

Szólt arról is: szeretnék elérni, hogy kormányzati segítséggel az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023. címre pályázó hat magyar város mindegyike, köztük Eger is hozzájárulhasson egy-egy programelemmel a leendő győztes bemutatkozásához. Ennek az összefogásnak köszönhetően 2023. a magyar kultúra éve lehetne Európában, mely azt üzenné a kontinens egészének, hogy a résztvevő városok mindegyike egy korszerűen gondolkodó Magyarország élő, pezsgő, a művészet felé alázattal és nyitottsággal forduló települése - húzta alá.

A tárlatmegnyitón az Emmi életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Fotó: Czimbal Gyula

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.