Pesti Srácok

Varázslatos tárlat Bródy Sándor városában

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai - három festőgeneráció munkái - áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről.

MTI

Kassai Hajnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte: 17. alkalommal rendezik meg a festészet ünnepének számító Magyar festészet napja központi rendezvényét. Az eseménynek ezúttal otthont adó Eger méltó helyszín, hiszen egyházi és kulturális központként komoly hagyományokkal rendelkezik a művészetpártolás terén és a város ma is hűséges e tradícióihoz - fogalmazott. A Kepes Intézetben egy hónapon át látható kiállítás a magyar festők három nemzedékének munkáiból ad keresztmetszetet, látogatói egyszerre találkozhatnak a régi és új, a szakrális és a világi művészettel - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

A rendezvényen Verebes György, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke arról beszélt: az Élő magyar festészet 2018 című tárlat életre hívása ugyanolyan csapatmunka, mint amilyen a kiállított alkotások összessége. Felidézte: évtizedekkel ezelőtt sokan temették a hagyományos művészeti ágakat, köztük a festészetet, mondván, hogy azok avíttak és idejét múltak. Ám a most közszemlére tett művek is hűen tükrözik, hogy a magyar festészet "köszöni szépen, jól van, él és virul és átjár mindannyiunkat" - mondta. Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere a megnyitón hangsúlyozta: a városban az elmúlt évszázadokban létrejött értékek ma is hatnak és a jövőbe mutatnak. A tárlat helyszínét évszázados barokk épületek veszik körül, maga a Kepes Intézet pedig nem csupán Kepes György alkotói hagyatékának gondozója, de a helyi művészeti képzés meghatározó létesítménye, egyben az építészet és a város újjászületésének szimbóluma.

Szólt arról is: szeretnék elérni, hogy kormányzati segítséggel az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023. címre pályázó hat magyar város mindegyike, köztük Eger is hozzájárulhasson egy-egy programelemmel a leendő győztes bemutatkozásához. Ennek az összefogásnak köszönhetően 2023. a magyar kultúra éve lehetne Európában, mely azt üzenné a kontinens egészének, hogy a résztvevő városok mindegyike egy korszerűen gondolkodó Magyarország élő, pezsgő, a művészet felé alázattal és nyitottsággal forduló települése - húzta alá.

A tárlatmegnyitón az Emmi életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Fotó: Czimbal Gyula

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.