Pesti Srácok

Varázslatos tárlat Bródy Sándor városában

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai - három festőgeneráció munkái - áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről.

MTI

Kassai Hajnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte: 17. alkalommal rendezik meg a festészet ünnepének számító Magyar festészet napja központi rendezvényét. Az eseménynek ezúttal otthont adó Eger méltó helyszín, hiszen egyházi és kulturális központként komoly hagyományokkal rendelkezik a művészetpártolás terén és a város ma is hűséges e tradícióihoz - fogalmazott. A Kepes Intézetben egy hónapon át látható kiállítás a magyar festők három nemzedékének munkáiból ad keresztmetszetet, látogatói egyszerre találkozhatnak a régi és új, a szakrális és a világi művészettel - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

A rendezvényen Verebes György, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke arról beszélt: az Élő magyar festészet 2018 című tárlat életre hívása ugyanolyan csapatmunka, mint amilyen a kiállított alkotások összessége. Felidézte: évtizedekkel ezelőtt sokan temették a hagyományos művészeti ágakat, köztük a festészetet, mondván, hogy azok avíttak és idejét múltak. Ám a most közszemlére tett művek is hűen tükrözik, hogy a magyar festészet "köszöni szépen, jól van, él és virul és átjár mindannyiunkat" - mondta. Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere a megnyitón hangsúlyozta: a városban az elmúlt évszázadokban létrejött értékek ma is hatnak és a jövőbe mutatnak. A tárlat helyszínét évszázados barokk épületek veszik körül, maga a Kepes Intézet pedig nem csupán Kepes György alkotói hagyatékának gondozója, de a helyi művészeti képzés meghatározó létesítménye, egyben az építészet és a város újjászületésének szimbóluma.

Szólt arról is: szeretnék elérni, hogy kormányzati segítséggel az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023. címre pályázó hat magyar város mindegyike, köztük Eger is hozzájárulhasson egy-egy programelemmel a leendő győztes bemutatkozásához. Ennek az összefogásnak köszönhetően 2023. a magyar kultúra éve lehetne Európában, mely azt üzenné a kontinens egészének, hogy a résztvevő városok mindegyike egy korszerűen gondolkodó Magyarország élő, pezsgő, a művészet felé alázattal és nyitottsággal forduló települése - húzta alá.

A tárlatmegnyitón az Emmi életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Fotó: Czimbal Gyula

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.