Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Varázslatos tárlat Bródy Sándor városában

‎ 061.hu 2018. október 14. 09:39

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai - három festőgeneráció munkái - áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről.

MTI

Kassai Hajnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte: 17. alkalommal rendezik meg a festészet ünnepének számító Magyar festészet napja központi rendezvényét. Az eseménynek ezúttal otthont adó Eger méltó helyszín, hiszen egyházi és kulturális központként komoly hagyományokkal rendelkezik a művészetpártolás terén és a város ma is hűséges e tradícióihoz - fogalmazott. A Kepes Intézetben egy hónapon át látható kiállítás a magyar festők három nemzedékének munkáiból ad keresztmetszetet, látogatói egyszerre találkozhatnak a régi és új, a szakrális és a világi művészettel - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

A rendezvényen Verebes György, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke arról beszélt: az Élő magyar festészet 2018 című tárlat életre hívása ugyanolyan csapatmunka, mint amilyen a kiállított alkotások összessége. Felidézte: évtizedekkel ezelőtt sokan temették a hagyományos művészeti ágakat, köztük a festészetet, mondván, hogy azok avíttak és idejét múltak. Ám a most közszemlére tett művek is hűen tükrözik, hogy a magyar festészet "köszöni szépen, jól van, él és virul és átjár mindannyiunkat" - mondta. Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere a megnyitón hangsúlyozta: a városban az elmúlt évszázadokban létrejött értékek ma is hatnak és a jövőbe mutatnak. A tárlat helyszínét évszázados barokk épületek veszik körül, maga a Kepes Intézet pedig nem csupán Kepes György alkotói hagyatékának gondozója, de a helyi művészeti képzés meghatározó létesítménye, egyben az építészet és a város újjászületésének szimbóluma.

Szólt arról is: szeretnék elérni, hogy kormányzati segítséggel az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023. címre pályázó hat magyar város mindegyike, köztük Eger is hozzájárulhasson egy-egy programelemmel a leendő győztes bemutatkozásához. Ennek az összefogásnak köszönhetően 2023. a magyar kultúra éve lehetne Európában, mely azt üzenné a kontinens egészének, hogy a résztvevő városok mindegyike egy korszerűen gondolkodó Magyarország élő, pezsgő, a művészet felé alázattal és nyitottsággal forduló települése - húzta alá.

A tárlatmegnyitón az Emmi életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Fotó: Czimbal Gyula

Kapcsolódó témák
tárlat czene márta orosz jános eger emmi
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.