Pesti Srácok

Gigantikus összegért kelt Monet Tavirózsás medence című képe

Monet Le bassin aux nymphaés (Tavirózsás medence) című képe 31,8 millió dollárért (9 milliárd forintért) kelt el a Christie's impresszionista és modern festészeti aukcióján vasárnap New Yorkban - számolt be róla az artnewspaper.com művészeti portál. Az aukció teljes bevétele 279,2 millió dollár (80 milliárd forint) volt, amely a tavalyi impresszionista és modern árverésen elért bevétel fele, és szakértők szerint a visszaesés egy piaci korrekciót jelez.

MTI

A vasárnapi árverésen a vásárlók 61 kikiáltási tételre licitálhattak, ezek közül 51 kelt el, ami 85 százalékos eladási arányt jelent. Az eladatlan alkotások többsége is jelentős mű volt: Van Gogh 1887-es Coin de jardin avec papillons című képe és Pablo Picasso 1937-ből származó Femme au béret orange et au col de fourrure című festménye sem talált gazdára. Max Carter, a Christie's impresszionista és modern művészeti részlegének igazgatóhelyettese ugyanakkor úgy értékelte: a vásárlók érdeklődése töretlen, úgyhogy rövid időn belül ezek a képek is el fognak kelni.

PestiSracok facebook image

Monet 1919-ben festett Le bassin aux nymphaés (Tavirózsás medence) című képét egy ázsiai vásárló szerezte meg 31,8 millió dollárért. A francia impresszionista mester két további műve, a Jeune fille dans le jardin de Giverny (1888) és az Effet de neige a Giverny (1893) szintén az előzetes becslés szerinti áron kelt el. Előbbi 16 millió dollárért (4,6 milliárd forintért), utóbbi pedig 15,5 millió dollárért (4,4 milliárd forintért).

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.