Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Gigantikus összegért kelt Monet Tavirózsás medence című képe

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2018. november 12. 11:52

Monet Le bassin aux nymphaés (Tavirózsás medence) című képe 31,8 millió dollárért (9 milliárd forintért) kelt el a Christie's impresszionista és modern festészeti aukcióján vasárnap New Yorkban - számolt be róla az artnewspaper.com művészeti portál. Az aukció teljes bevétele 279,2 millió dollár (80 milliárd forint) volt, amely a tavalyi impresszionista és modern árverésen elért bevétel fele, és szakértők szerint a visszaesés egy piaci korrekciót jelez.

MTI

A vasárnapi árverésen a vásárlók 61 kikiáltási tételre licitálhattak, ezek közül 51 kelt el, ami 85 százalékos eladási arányt jelent. Az eladatlan alkotások többsége is jelentős mű volt: Van Gogh 1887-es Coin de jardin avec papillons című képe és Pablo Picasso 1937-ből származó Femme au béret orange et au col de fourrure című festménye sem talált gazdára. Max Carter, a Christie's impresszionista és modern művészeti részlegének igazgatóhelyettese ugyanakkor úgy értékelte: a vásárlók érdeklődése töretlen, úgyhogy rövid időn belül ezek a képek is el fognak kelni.

PestiSracok facebook image

Monet 1919-ben festett Le bassin aux nymphaés (Tavirózsás medence) című képét egy ázsiai vásárló szerezte meg 31,8 millió dollárért. A francia impresszionista mester két további műve, a Jeune fille dans le jardin de Giverny (1888) és az Effet de neige a Giverny (1893) szintén az előzetes becslés szerinti áron kelt el. Előbbi 16 millió dollárért (4,6 milliárd forintért), utóbbi pedig 15,5 millió dollárért (4,4 milliárd forintért).

Kapcsolódó témák
monet
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)