Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Ha kiállítás, akkor Békéscsaba

‎ 061.hu 2018. november 18. 12:11

Mintegy háromszáz alkotó több mint 150 munkája látható szombattól az Országos Tervezőgrafikai Biennálén Békéscsabán, a Munkácsy múzeumban - mondta Szepesi Hédi művészettörténész, a kiállítás rendezője.

MTI

A 21. alkalommal meghirdetett rendezvény megnyitóján Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) politikai tanácsadója azt emelte ki, hogy a békéscsabai grafikai biennálé az alkalmazott művészet legjelentősebb hazai eseménye.

PestiSracok facebook image

Úgy fogalmazott: a képzőművészeti alkotás "egyfajta szellemi fotográfia, pillanatfelvétel az alkotó szellemről. Megörökíti a kort, amelyben születik, a teremtő akaratot, az alkotás folyamatának vissza nem térítő pillanatait. Lenyomata a művész lelkében, szellemében megszülető szépnek, ízlésnek, akaratnak, gondolatnak." Hozzátette: a látvány, amelyben mindez végül megjelenik, már születése pillanatában szellemi örökséggé, közkinccsé válik.

A megnyitón átadták a szakmai zsűri elismeréseit. A Magyar Művészeti Akadémia díját Felsmann Tamás, Munkácsy-díjas grafikusművész kapta. Az Emmi díját megosztva Kiss Zsombor Krisztián és Laborcz Zsófia tervezőgrafikus művész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Konecsni György-életműdíját pedig Antal Pál, Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus művész érdemelte ki.

A kiállítás 2019. január 6-ig tekinthető meg.

Fotó: magyarepitok.hu

Kapcsolódó témák
kis zsombor krisztián laborcz zsófia békéscsaba emmi tervezőgrafika
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)