Pesti Srácok

Mátyás király-emlékév - Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat

Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.

MTI

Csibi Krisztina, a program lebonyolításáért felelős Magyarság Háza igazgatója a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) tartott, hétfői sajtótájékoztatón felidézte, hogy egy évvel ezelőtt bízta meg az intézményt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a sorozat lebonyolítására.

PestiSracok facebook image

Ennek keretében az intézmény több szakmai szervezet segítségével koncertek, kiállítások, színházi előadások, mesemondó versenyek, tanulmányi vetélkedők, tudományos konferenciák, zarándoklatok, szabadtéri reneszánsz programok, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatók, jótékonysági rendezvények során emlékezett meg a királyról.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a rendezvényen bemutatta a Mátyás király-év emlékérmét is. A különlegesen nagy méretű, ezüst- és színesfém érmét 20 000 és 2000 forint névértékben bocsájtotta ki az MNB hétfőn. Az ezüst- és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el. Az emlékérmék motívumválasztásukkal Mátyás uralkodását komplexen mutatják be.

Virág Barnabás elmondta, hogy az előlap központi motívuma a bautzeni Mátyás dombormű részletét jeleníti meg, amely bár eltér a közismert Mátyás-arcképtől, hitelesen ábrázolja a királyt fegyverzetben és uralkodói attribútumaival, jobbjában jogarral, baljában országalmával, feje felett koronával. Az alsó vízszintes képmező fő motívuma Mátyás egyik corvinájának ornamentikus, címeres részlete, amely utal az uralkodó tudományok és művészetek iránti elköteleződésére. A címerábrázolás alatt található az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye.

Az emlékérmék hátlapja Mátyás hadseregszervezésben elért eredményeire, az államügyekben való szerepvállalására és pénzügyi reformjára is utal. A hátlap alsó harmadát Mátyás trónkárpitjából készült miseruha részlete díszíti, középpontjában gótikus sisak- és vértezetrészlet-ábrázolással, amely Mátyás hadvezéri, hadsereg-szervezői teljesítményét jelképezi. Az uralkodó kalligrafikus kézjegye az emlékérme hátlapján is szerepel, ahol megjelenik még aranyforintja is, utalva a király által bevezetett pénzreformra, és az aranyforintok érmeképét hosszú időre meghatározó érmeképi újításra, a Madonna-ábrázolás bevezetésére.

A középkori verettől balra az 1443, 1458 és 1490 évszámok jelennek meg Mátyás születésének, trónra lépésének és halálozásának évszámával, kiemelve az évezredre és századra utaló első két számjegyet. A verettől jobbra az emlékévre is utaló 2018, a verési évszám olvasható. A verési évszám 0 számjegye gyűrűt formál, amit egy holló, a Hunyadi-család címerállata tart a csőrében.

A rendezvényen beszámoltak a Merre járt Mátyás király? című internetes alkalmazásról is, amelyet szintén az emlékévhez kapcsolódva készítettek el a szakemberek. Rácz György, a MNL főigazgató-helyettese (MNL) elmondta, hogy ezzel az alkalmazással a fiatalok számára is szórakoztató formában szeretnék megjeleníteni azokat a helyszíneket, amelyeket az uralkodó a történelmi források szerint biztosan felkeresett. A számítógépes alkalmazás Mátyás király és második felesége, Aragóniai Beatrix királyné tartózkodási helyeit mutatja be a történelmi Magyarország térképén jelölve.

Kiemelte, hogy a Mátyás korából fennmaradt, hiteles pecsétek alatti iratokat az MTA BTK Történelemtudományi Intézet munkatársa, Horváth Richárd kutató állította össze. Rácz György hangsúlyozta, hogy térképet elsősorban azzal a céllal készítették, hogy segítse a történelem oktatását a középiskolákban, hiszen az alkalmazás segítségével könnyen megismerhető és megjeleníthetők a korabeli hadtörténet Mátyáshoz kapcsolódó fontos állomásai. Mint mondta, Horváth Richárd adatbázisa láthatóvá teszi azt a komoly szakmai munkát is, amely új történeti ismeretekhez segíti az érdeklődőket a rendelkezésre álló hiteles források segítségével.

Szatucsek Zoltán, a MNL Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Projektek Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a térkép 555 helyet jelenít meg, ahol igazolhatóan megfordult az uralkodó. Az oldal alján található idővonalon keresztül 1458 és 1490 között lehet szűrni a keresést, az adott helyszíneket jelölő fülekre kattintva pedig az oda kapcsolódó történeti információk jelennek meg Horváth Richárd gyűjtése alapján. Az oldalon lehetőség van arra is, hogy adott időszakokra is lehessen szűkíteni a keresését, így követni lehet, hogy egy adott periódusban merre járt a király, egy animáció segítségével pedig még mozgásának iránya is láthatóvá tehető.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.