Pesti Srácok

Virtuális valóság segítségével tekinthető meg Monet vízililiomos tava

Virtuális valóság segítségével a látogató szerdától beléphet Claude Monet Givernyben lévő tavába, elmerülhet az impresszionista festő Vízililiomok című vásznaiban a párizsi Orangerie Múzeumban.

MTI

Ez a múzeum őrzi 1927 óta Vízililiomok című óriási képeket, amelyeket Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozott Franciaországnak, így akart "részt venni a győzelemben".

PestiSracok facebook image

Az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából a múzeum kiállítást szentel Monet (1840-1926) és George Clemenceau francia kormányfő (1841-1929), az adományozás közreműködője barátságának. Clemenceau biztatta a festőt, hogy látási problémái ellenére fejezze be a Vízililiomokat.

A múzeum a kiállítás mellett egy virtuális valóság készüléket állított fel, amelyet a közönség négy hónapon át tesztelhet egy különleges sisak segítségével, amellyel nyolc percen át szemlélődhet az impresszionista mester világában.

A Claude Monet, a Vízililiomok megszállottja című kezdeményezés lehetővé teszi "a közönségnek a térben és időben történő utazását" - magyarázta a rendező, Nicolas Thépot.

A látvány azzal kezdődik, hogy víz tör be az óriási vásznakat őrző két terem egyikébe. Hirtelen a néző a givernyi kert tavában találja magát, mintha combközépig a vízben állna. Körülötte vízililiomok, fűzfaágak, változó égbolt. Az évszakok, a nappalok és éjszakák váltják egymást.

A táj eltűnik, és az utazó a vásznak előtt, a színfoltok közepette találja magát. Mozgathatja a fejét, lehajolhat, mozoghat, hogy jobban megcsodálhassa az egyes részleteket.

Innen Monet műtermébe vezet az út, aki szürke hályogtól szenvedett, és fel akart hagyni a festéssel. Clemenceau tanácsára 1923-ban megműttette magát, és újra a kezébe vehette az ecsetet.

A Víziliomok sorozatban mintegy 250 kép készült majd harminc év alatt a festő normandiai kertjében.

A virtuális valóság kiállítás újdonság az Orangerie múzeum történetében, a tárlat a Lucid Realities cég, az Arte France tévécsatorna és Orsay múzeum közreműködésével jött létre.

"A virtuális valóság technika rohamosan fejlődik. A múzeumok mind a tudatában vannak, hogy ezen gondolkodni kell és erre fel kell készülni" - hangsúlyozta Cécile Debray, az Orangerie múzeum igazgatója. Chloé Jarry, a Lucid Realities producere szerint azonban a virtuális valóság "soha nem pótolja az eredeti művet".

Fotó: youtube

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)