Pesti Srácok

Virtuális valóság segítségével tekinthető meg Monet vízililiomos tava

Virtuális valóság segítségével a látogató szerdától beléphet Claude Monet Givernyben lévő tavába, elmerülhet az impresszionista festő Vízililiomok című vásznaiban a párizsi Orangerie Múzeumban.

MTI

Ez a múzeum őrzi 1927 óta Vízililiomok című óriási képeket, amelyeket Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozott Franciaországnak, így akart "részt venni a győzelemben".

PestiSracok facebook image

Az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából a múzeum kiállítást szentel Monet (1840-1926) és George Clemenceau francia kormányfő (1841-1929), az adományozás közreműködője barátságának. Clemenceau biztatta a festőt, hogy látási problémái ellenére fejezze be a Vízililiomokat.

A múzeum a kiállítás mellett egy virtuális valóság készüléket állított fel, amelyet a közönség négy hónapon át tesztelhet egy különleges sisak segítségével, amellyel nyolc percen át szemlélődhet az impresszionista mester világában.

A Claude Monet, a Vízililiomok megszállottja című kezdeményezés lehetővé teszi "a közönségnek a térben és időben történő utazását" - magyarázta a rendező, Nicolas Thépot.

A látvány azzal kezdődik, hogy víz tör be az óriási vásznakat őrző két terem egyikébe. Hirtelen a néző a givernyi kert tavában találja magát, mintha combközépig a vízben állna. Körülötte vízililiomok, fűzfaágak, változó égbolt. Az évszakok, a nappalok és éjszakák váltják egymást.

A táj eltűnik, és az utazó a vásznak előtt, a színfoltok közepette találja magát. Mozgathatja a fejét, lehajolhat, mozoghat, hogy jobban megcsodálhassa az egyes részleteket.

Innen Monet műtermébe vezet az út, aki szürke hályogtól szenvedett, és fel akart hagyni a festéssel. Clemenceau tanácsára 1923-ban megműttette magát, és újra a kezébe vehette az ecsetet.

A Víziliomok sorozatban mintegy 250 kép készült majd harminc év alatt a festő normandiai kertjében.

A virtuális valóság kiállítás újdonság az Orangerie múzeum történetében, a tárlat a Lucid Realities cég, az Arte France tévécsatorna és Orsay múzeum közreműködésével jött létre.

"A virtuális valóság technika rohamosan fejlődik. A múzeumok mind a tudatában vannak, hogy ezen gondolkodni kell és erre fel kell készülni" - hangsúlyozta Cécile Debray, az Orangerie múzeum igazgatója. Chloé Jarry, a Lucid Realities producere szerint azonban a virtuális valóság "soha nem pótolja az eredeti művet".

Fotó: youtube

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.