Pesti Srácok

A Szent Korona hiteles másolata is látható a Déri Múzeumban nyílt kiállításon

A Szent Korona hiteles másolata is látható a debreceni Déri Múzeumban vasárnap nyílt időszaki kiállításon, amely annak állít emléket, hogy Debrecen 170 évvel ezelőtt fél évig a nemzet fővárosa volt. Papp László, Debrecen polgármestere A másik főváros - Kossuth és Debrecen 1849 című tárlat megnyitóján felidézte: a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos időszakban volt a nemzet fővárosa Debrecen.

MTI

"Debreczen népe! Ime, én a nemzet nevében Debreczen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom s az országgyűlést és kormányt a debreczeniek becsületérzésének rendíthetetlen sziklájára helyezem" - idézte a polgármester Kossuth Lajos 1849. január 6-i kiáltványának záró sorait. Hozzátette: a főváros szerepét egyebek mellett a Szent Korona Debrecenbe szállítását követően, ténylegesen január 9-től töltötte be a város. "Debrecen mindazért lehetett a szabadság őrvárosa, amit a magyar nemzetért és az államiságért 1848-49-ben tett. Azért lehetett az ország másik fővárosa, mert polgárainak hazaszeretete, hűsége, áldozatkészsége olyan védelmet biztosított a kormánynak és az országgyűlésnek, amely erősebbnek bizonyult minden katonai erődítménynél" - fogalmazott Papp László.

PestiSracok facebook image

Hangsúlyozta: a kiállítás az első programja annak a fél évig tartó eseménysorozatnak, amellyel a 170 évvel ezelőtti eseményekre emlékeznek a városban. Angi János, a Déri Múzeum igazgatója elmondta: a kiállítás két "ékköve" a Szent Korona 2000-ben készült hiteles másolata, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából egy hétig láthatnak az érdeklődők, valamint Kossuth Lajos 1849. január 6-i kiáltványának egyik eredeti példánya.

A kiállítást megnyitó Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa kiemelte: Debrecen jó választásnak bizonyult, működőképes fővárosa volt Magyarországnak. Hozzátette: a debreceniek ma is joggal lehetnek büszkék arra az időszakra. A tárlaton egyebek mellett korabeli bankókat, a debreceni Sesztina cég Kossuth-plakettjét, Kossuth Lajos 1848-as pénzügyminiszteri jelentését és az 1849-ben Gödöllőn kelt Szózatának kéziratos változatát is láthatják az érdeklődők. A kiállítás március 3-ig látogatható.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.