Nehéz búcsúk - Magyar művészek, akik 2018-ban hagytak itt minket

Az elmúlt évben több nagy név is itt hagyott bennünket - mások mellett Kányádi Sándortól, Kallós Zoltántól, Babos Gyulától és Székhelyi Józseftől is el kellett búcsúznunk. A magyar kulturális élet 2018-ban eltávozott, kiemelkedő alakjaira emlékezünk.

061.hu

Ujlaky László

(1942. március 8. – 2018. január 9.)

Életnének 76. évében, január 9-én hunyt el Ujlaky László Jászai Mari-díjas színművész. A budapesti Szent István Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt 1964-ig. Diplomája megszerzése után a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, amelynek 1972-ig volt tagja, majd a Szegedi Nemzeti Színház, később a győri Kisfaludy Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, majd ismét a szolnoki Szigligeti Színház, 2002 és 2008 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. A Nemzeti Színházban többek közt Raverdan márkit alakította a Vesztegzár a Grand Hotelben című darabban, ő volt Székely Ferenc káplán a Boldogtalanokban, Poplavszkij szerepét játszotta a Mester és Margaritában, Charley-t Az ügynök halálában, valamint Brakenburyt a III. Richárdban. Munkásságát 1977-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Melis László

(1953. augusztus 14. – 2018. február 12.)

Életének 65. évében, február 12-én hunyt el Melis László Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző. Melis László zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűszakán végezte, 1978-ban alapítója volt a kortárs zenét játszó 180-as Csoportnak, amellyel Európa számos koncerttermében léptek fel az együttes 1990-es feloszlásáig. Öt darabot írt a csoport számára, amelyet lemezen is rögzítettek. Számos kamara- és szólódarabot, valamint dalokat komponált, 1981-től mintegy 20 játék- és kisjátékfilmhez írt kísérőzenét és több mint 200 színházi és rádiójáték-zenét hozott létre. Ő komponálta Nemes Jeles László Oscar-díjat nyert Saul fia című filmjének zenéjét, haláláig a rendező új, Sunset című filmjének zenéjén dolgozott. Művészete elismeréseként a San Remó-i filmfesztivál zeneszerzői nagydíjában 1993-ban, a filmkritikusok díjában 1995-ben, Erkel Ferenc-díjban 2008-ban részesült. A legjobb filmzene díját 2007-ben vehette át Forgács Péter Miss Universe 1929 című alkotásának zenéjéért Katalóniában, a Memorimage filmfesztiválon.

Kallós Zoltán

(1926. március 26. - 2018. február 14.)

Életének 92. évében, március 26-án elhunyt Kallós Zoltán, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja. A neves néprajzkutatót rövid szenvedés után válaszúti otthonában érte a halál. A Nemzet Művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató középiskolai tanulmányait Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön folytatta, Kolozsváron tanítói oklevelet szerzett 1946-ban. Első írását 1943-ban a Kolozsvári Református Kollégium Remény c. diáklapja közölte. Néhány tanulmánya és cikke a Művelődés és Utunk, a budapesti Néprajzi Közlemények és Tánctudományi Tanulmányok, a kecskeméti Forrás, a debreceni Műveltség és Hagyomány hasábjain jelent meg. A Mezőségen, Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben gyűjtötte a folklórnak úgyszólván minden műfaját, különösen az énekes és hangszeres zenét, a népszokásokat és a szokásköltészetet. Nagy sikert aratott gyűjteménye, a Balladák könyve, amely tartalmával – 259 ballada és további 8 ballada meseváltozata – a leggazdagabb magyar balladagyűjtemények egyike, mennyiségi értékét pedig megsokszorozza minősége: négy néprajzilag jelentős táj balladaköltészetének újabb termésével együtt a feledésre ítélt archaikus típusokat és változatokat mentette meg a művelődés számára, jórészt dallamokkal. Új guzsalyam mellett c. másik könyve egy klézsei öregasszony, a 76 éves Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa énekes repertoárjának (balladák és dalok) monografikus gyűjteménye: szövegtár dallamokkal és hanglemezmelléklettel, egyszersmind első kísérlet a magyar balladakutatásban egy személyi monográfia összeállítására. 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amelynek keretében szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatását szervezik meg Válaszúton bentlakásos rendszerben, s ezen kívül foglalkozásokat tartanak számukra, megismertetik velük a hagyományos eszközöket, mesterségeket, népdalokat, néptáncokat. Az Alapítvány ma is hatékonyan működik, évente számos népzenei tábort szervez.

Tahi Tóth László

(1944. január 23. – 2018. febr 22.)

A színművész hosszú betegség után, 75. életévében halt meg, február 22-én. „Tahi Tóth László családja és a Vígszínház társulata mély fájdalommal és megtört szívvel tudatja, hogy Tahi Tóth László, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, kollégánk és barátunk türelemmel és méltósággal viselt betegség után életének 75. évében elhunyt. Emlékezetes és felejthetetlen alakításait, tehetségét, életszeretetét örökre szívünkben őrizzük” – írta a Vígszínház Facebook-oldalán. A színészt 2017 januárjában mentő vitte el a József Attila Színházból, miután rosszulléte ellenére is végigjátszotta az előadását. Később a Vígszínház közleményben tudatta: a rosszullét mögött egy korábbi stroke állt. Márciusban aztán újabb közleményt adott ki a színház: „A Vígszínház művésze, Tahi Tóth László súlyos műtéten esett át, és további hosszas kezelés vár rá. A gyógyuláshoz most a legnagyobb nyugalomra van szüksége, akárcsak a családtagoknak, hogy mindenben mellette állhassanak.” A színész végül 2017 októberében tért vissza a színpadra. 2018 februárjában újra rosszabbodott az állapota, de a család ekkor nem közölt részleteket. Tahi Tóth László Budapesten született 1944. január 23-án. 1966-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és azóta, több mint ötven éve volt a Vígszínház tagja. Könyve is jelent meg GEG címen. Az elmúlt fél évszázadban Hegedűs Gyula-emlékgyűrűvel, Jászai Mari-díjjal, Ajtay Andor-emlékdíjjal, Érdemes Művész címmel, Pro Comedia díjjal, Kiváló Művész címmel, 2017-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.

Szőllősi Zoltán

(1945. március 6. - 2018. március 21.)

73 éves korában, március 6-án hunyt el Szöllősi Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító. Szöllősi Zoltán 1945-ben Jánoshalmán született. A kecskeméti piaristáknál kezdett verset írni, ott figyelt fel költeményeire Jelenits István piarista szerzetes, irodalomtudós. Húszévesen került Budapestre, 1969-ben már megjelentek a versei, 1971-ben mégis úgy döntött, hogy feleségével Abapusztára költöztek, az ottani iskolában kezdtek tanítani. Kormos István szerkesztésében jelent meg 1974-ben első verseskötete, a Csontkorall. 1975-ben aztán visszatért Budapestre, a pesti belvárosba, ahol haláláig élt. Bár a jelentős irodalmi folyóiratokban mindvégig publikáló költő volt, sokszor került az irodalom hivatalos struktúráin kívülre, tartotta el a családját fizikai munkából. Harmadik kötete, az Égitető megjelenése után, 1983-ban a Vigília katolikus folyóirat főszerkesztő-helyettesének kérték fel. Összesen kilenc kötete jelent meg: a Csontkorall (1974), a Vacsora jégen (1978), az Égitető (1983), a Ballada Boldogasszonyhoz (1988), a Nyolcvan gyertya (kazáni tatár népköltészet, 1994), a Megyek haza (1998), a Nem látlak benneteket (2000) az Angyal lépked föld fele (2004) és Fölöttem a tenger (2014) című, az összegyűjtött verseket, a teljes költői életművet tartalmazó kötet. Művészetét Ratkó József-díjjal, Arany János-díjjal, 2001-ben József Attila-díjjal ismerték el. 2015-ben, 70. születésnapján Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki. Műfordítói munkájáért Kölcsey-díjat kapott.

Babos Gyula

(1949. június 26. – 2018. ápr. 12.)

Április 12-én, 68 éves korában, türelemmel viselt betegség után halt meg Babos Gyula Liszt-díjas jazz-zenész, zeneszerző, művésztanár. Babos Gyula 1949. június 26-án született Budapesten. Már 15 éves korától gitározott, 1966-ban a Magyar Rádió jazz versenyén első helyezést ért el. 1970-től a Kex együttesben, majd a Rákfogóban, később Kőszegi Imre zenekarában játszott. 1979-ben megalapította első saját együttesét Saturnus néven, majd 1985-ben létrehozta a Babos Triót. 1977 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének tanára volt. Alapító tanárként 1996-tól működött közre Kőbányai Zenei Stúdió könnyűzenei szakközépiskola életében. Több mint fél évszázados pályafutása során számtalan kiválósággal zenélt együtt: Victor Baileyvel, Terry Lynn Carringtonnal, Frank Zappával, James Moody-val, Tony Scott-tal, Trilok Gurtu-val. Babos 1991-ben EMeRTon-díjat, 2003-ban Szabó Gábor-díjat, 2008-ban pedig Liszt Ferenc-díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Alapító tagja és tisztségviselője volt a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületnek.

Szervátiusz Tibor

(1930. július 26. – 2018. ápr. 25.)

Életének 88. évében, július 26-án halt meg Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a Nemzet Művésze. Szervátiusz Tibor 1930-ban, Kolozsváron született. 1949 és 1955 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1977 óta Budapesten élt és alkotott. Az 1950-es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait. 1971-ben édesapjával, Szervátiusz Jenővel közösen alkották Tamási Áron farkaslakai síremlékét. Vas- és bronzszobrokat is készített, domináns anyaga a fa és a kő; egyéni szobrászati formanyelvét elsősorban ezek körében alakította ki. Sokoldalú művészként több stílusban is alkotott az expresszionizmustól a geometrikus absztrakción át a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig. Több szobrot is készített Petőfi Sándorról, Ady Endréről, Bartók Béláról és Szabó Dezsőről. Számos kiállítása volt itthon és külföldön. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is. Munkásságáért többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (2001) és Magyar Örökség díjjal (2003) tüntették ki.

Choli Daróczi József

(1939. május 26. – 2018. május 12.)

Életének 79. Évében, május 12-én hunyt el Choli Daróczi József, a magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja, író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró. Daróczi az első két általános iskolai osztályt még román nyelvű iskolában járta, majd ’48-tól magyar nyelvű osztályba került. Szülőfaluját, Bedőt tizenévesen hagyta el. A Tatabányai Bányászati Trösztben dolgozott, amikor kitört az 56-os forradalom. Egyik bányásztársával együtt szökni próbáltak, de társa aknára lépett és megsebesült, Cholit pedig elkapták. 10 hónapos börtönbüntetést kapott, a politikai foglyok közé rakták, Antall József volt miniszterelnökkel egy cellába. Későbbi a csepeli vasművek munkásaként képezte magát, és a hetvenes években beindult irodalmi pályája. Számos verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt, Cigány-magyar kisszótára, lovári nyelvkönyve pedig a megjelenés idején egyedülállónak számított. Elsőként fordította le az Újszövetséget cigány nyelvre. A nyolcvanas években belekóstolt a politikába: 1985-86-ban a Pozsgay-féle Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett, 1987-88-ban a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke. A rendszerváltás után a X. kerületi cigány önkormányzat elnökeként dolgozott. A pedagógus pályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba, de ezután is aktívan részt vesz a cigányság kulturális és politikai életében. Gyerekei Daróczi Anna és a 2010-ben elhunyt Daróczi Dávid, unokatestvére Daróczi Ágnes.

Szokolay Ottó

(1937. november 23. – 2018. május 27.)

80 évesen, május 27-én meghalt Szokolay Ottó. A színész az ország egyik legkeresettebb szinkronszínésze volt (az IszDB adatai szerint 1193 szinkronszerepe volt), de film- és színházi szerepekben is maradandót alkotott. A Jászai Mari-díjas színész és Érdemes Művész hosszan tartó betegség után hunyt el. Ő volt a magyar hangja az NCIS-ben 13 évadon keresztül David McCallumnek, vagyis a Dokinak, a Harry Potter-filmekben pedig Horatius Lumpslucknak, Jim Broadbentnek. Szokolay Ottó 1965 óta a Nemzeti Színház tagja volt. 1937-ben született, és 20 évesen került a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, aminek elvégzése után egyből a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz került, ahol két évet töltött. Aztán 1963 és 1964 között a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt, majd 1964-1965-ben a Vígszínház tagja volt, ahová Várkonyi Zoltán hívta. Ezek után került a Nemzeti Színházhoz. Munkásságát Rajz János-díjjal (1976), Jászai Mari-díjjal (1984), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998) kitüntetéssel és érdemes művész (2014) címmel ismerték el.

Sas István

(1946. augusztus 16. – 2018. május 27.)

72 éves korában, május 27-én meghalt Sas István Balázs Béla-díjas filmrendező, reklámfilmes, reklámpszichológus, a Magyar Reklámszövetség örökös tagja. Karrierje során több mint kétezer reklámfilmet készített, de a magyar kommunikációs szakma egyik meghatározó alakja volt könyvei miatt is, illetve szakemberek százait tanította a Budapesti Metropolitan Egyetem (korábban Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola), valamint a Budapest Gazdasági Egyetem képzésein. Filmjeit a a cannes-i reklámfesztiválon is díjazták. 1946-ban Budapesten született, az ELTE BTK pszichológia–magyar szakán tanult, majd a Magyar Televíziónál lett operatőr, később pedig a Mafilmnél dolgozott dramaturgként és rendezőként. A 80-as évektől ő volt az ország első számú reklámfilm rendezője. Honlapján tájékozódhatunk, milyen reklámok fűződnek a nevéhez. Például a Hurka Gyurka vagy a BRG kazettás magnó, de a sor hosszan folytatható.

Paudits Béla

(1949. augusztus 19. – 2018. június 13.)

68 éves korában meghalt Paudits Béla Jászai Mari-díjas színész. A Jászai Mari díjas színész és énekes a Madách Színház tagja volt. Színpadi munkája mellett számos játékfilmben és tévéfilmben is szerepelt, de rendezéssel is foglalkozott és szinkronizált is. Június elején agyi szállította kórházba a mentő Paudits Bélát budai otthonából. A Jászai Mari-díjas színművész szubintenzív osztályra került, súlyos állapotban. Pauditsot évekkel ezelőtt gyomorfekéllyel műtötték, ami elfertőződött, és bélcsavarodást kapott. A színművész kis híján meghalt, akkor bizalmát vesztette az egészségügyben, onnantól kezdve nehezen fogadott el bármilyen kezelést vagy segítséget. Az elmúlt években többször nyilatkozta, hogy belefáradt a betegeskedésbe.

Kányádi Sándor

(1929. május 10. – 2018. június 20.)

Életének 90. évében, június 20-án halt meg Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze. 1929. május 10-én született Nagygalambfalván, Romániában. A székelyudvarhelyi református kollégiumba, a Római Katolikus Főgimnáziumba és a fémipari középiskolába járt iskolába, majd beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar–irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként azonban soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte. Első versét Páskándi Géza közölte 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egy időben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. Írói álneve Kónya Gábor volt. Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1971-ben a Pen Klub meghívására Sütő Andrással Norvégiába és Svédországba utazott. 1973-ban Püski Sándor meghívására Sütő Andrással, Farkas Árpáddal, Domokos Gézával és Hajdú Győzővel az USA-ba és Kanadába látogatott. 1984-ben hosszabb észak- (Kanada, USA) és dél-amerikai (Argentína, Brazília) előadó körúton vett részt. 1992-ben Izraelben mutatta be erdélyi jiddis népköltészet-fordítását. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, ezért tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. Volt az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, tagja volt a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságnak. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2009-től a budapesti I. kerület díszpolgára volt. A Kossuth-díjat 1993-ban kapta meg, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal 2004-ben, a a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét 2009-ben, de ezek mellett még többtucatnyi díjjal tüntették ki. 2014-ben a nemzet művésze, 2017-ben, élete utolsó nagy elismeréseként Prima Primissima díjas lett. Hatvan éve élt házasságban feleségével, Tichy Mária Magdolnával. Részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely. Ő írta többek között a Valaki jár a fák hegyén-t, a Szelíd fohászt, az Álmodót vagy a Hallgat az erdőt. Felnőtt- és gyerekverseiről, meseköteteiről is híres volt, a Kaláka együttes is örök életűvé tette sok művét.

Orbán József

(1948. március 1. – 2018. július 30.)

Július 30-án halt meg Orbán József, a 100 Folk Celsius énekese. Régóta súlyos betegséggel küzdött, 70 éves volt. Tavaly ősszel tudta meg, hogy az agyában és a tüdejében is daganatos elváltozások vannak. Sokáig úgy tűnt, hogy állapota folyamatosan javul, júniusban hazaengedték a kórházból. Orbán József 1948. március elsején született Pinkamindszenten, a 100 Folk Celsiust 1976 nyarán alapította Littvay Imrével, Balla Gáborral és Somogyi Tiborral. A 100 Folk Celsius első nagylemeze 1982-ben jelent meg, több mint 70 ezer példányban kelt el. A következő mérföldkő az együttes életében az 1984-ben megjelent Paff, a bűvös sárkány című album volt, ezzel meghódították a gyerekközönséget is. Az eladott példányszám az albumból meghaladta a 300 ezret. A kilencvenes években a gyerekdaloktól újra visszatértek a country zenéhez. Ennek a korszaknak egyik nagy slágere volt az Országút.

Székhelyi József

(1946. november 24. – 2018. augusztus 22.)

71 éves korában meghalt Székhelyi József Jászai Mari-díjas színész. Júliusi műtétje óta újabb beavatkozásra várt. Orvosai szerették volna, ha az operáció előtt még megerősödik a szervezete. A színész a kezelések ideje alatt folyamatosan játszott. Alig néhány fellépést mondott le az utolsó időkben, azokat is orvosi beavatkozások miatt. Székhelyi József 1971-ben végezte el Színház- és Filmművészeti Főiskolát, karrierje a kecskeméti Katona József Színházban indult. 1979-ben átszerződött a fővárosi Nemzeti Színházba, 1983-ban a Madách Színház, 1992 és 1994 között az Arizona Színház tagja lett, majd 1994-től Sopronba szerződött. 1998-től volt a Soproni Petőfi Színház és a budapesti Nemzeti (2000 óta a Pesti Magyar) Színház munkatársa. 2003 és 2008 áprilisa között pedig a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója. 2014-től a veresegyházi székhelyű Veres 1 Színház társulatának volt tagja. A rengeteg színházi szerepe mellett száz körüli a filmek, tévéfilmek száma, amikben játszott, és ott van még a szinkron is, ahol szintén aktív, keresett, és a közönség által szeretett színész volt. Legismertebb tévés sorozata, amelynek főszerepét játszotta, a 80-as évek közepén készített Kémeri volt. 1984-es Jászai Mari-díja után, 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, majd 2010-ben tisztikeresztjét.

Ádám Tamás

(1952. május 23. – 2018. szept. 6.)

66 éves korában tragikus körülmények között meghalt Ádám Tamás színész, akit a legtöbben a Família Kft. Szép Károlyaként ismertek. Ádám Tamás 1952. május 23-án született Győrben (Nagy Sándor Tamás néven). Először a győri Kisfaludy Színház, majd később a szolnoki Szigligeti Színház és a budapesti Radnóti Színház tagja volt. Utoljára a kecskeméti Katona József Színház társulatában játszott, utolsó éveiben szabadúszó színész-rendezőként dolgozott. Szerepelt a Szomszédok című sorozatban is, de igazán a Família Kft. című tévés szitkommal lett ismert, ahol a családfőt, Szép Károlyt alakította 1991 és 1999 között (eredetileg Szombathy Gyula játszotta volna a szerepet, a pilot epizódban még őt lehetett látni, de végül Ádám Tamáshoz került a szerep). A színész pont a sorozat miatt változtatott nevet, mivel egyik kollégájának, a Kövér Lajost alakító Nagy Zoltánnak is hasonló neve volt: ekkor változtatta a művésznevét fia, Ádám után Ádám Tamásra. (Fia, Nagy Ádám a Roy és Ádám Trió zenészeként vált később ismertté.)