Több lépésben telepítik vissza a ritka növényeket a Pilisbe
Folytatódik a Pilisi Parkerdő ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő programja, amelynek során a szakemberek a gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. Az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.
MTI
A parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja között kiemelt helyet foglal el a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított program. A gyűjteményes kertekben szaporított növények visszatelepítésében a köztes lépcsőfokot az erdészeti arborétumok jelenthetik, amelyek a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább hasonló állapotokat biztosítják. Így elkerülhetőek a növényeket érő sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak.
Az aktív természetvédelem, ezen belül az úgynevezett ex situ - vagyis eredeti élőhelyen kívüli - növényvédelmi eljárások jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekszik. Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra törekedett, hogy a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető legtöbb külső hatástól megóvják. A módszer nem mindig vezetett eredményre, ezért van szükség az aktív, cselekvő beavatkozásokra is.
"A növényvilág védelmét szolgáló aktív beavatkozások igen fontos típusa az ex situ eljárás. A módszer lényege, hogy az egyes növényi egyedeket vagy azok szaporításra alkalmas részeit a természetes előfordulási helyükről eltávolítva, mesterséges körülmények közé helyezik. Az eljáráshoz az esetek többségében valamilyen szaporítási program is kapcsolódik, az előnevelt növényeket pedig visszajuttatják a faj természetes élőhelyére. A Bertényi Miklós Füvészkertünkben folyó program a kezdeti szakaszában tart, a kihelyezett védett fajok még csak harmadik vegetációjukat kezdik. Jó hír viszont, hogy a növények megmaradása szinte százszázalékos, a tavalyi esztendőben pedig már több faj virágzott és magot is érlelt" - számol be a program jelenlegi állásáról Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet vezetője.
Az ELTE Füvészkert és a Visegrádi Erdészet közötti együttműködés keretében Budapest belvárosából már közel negyven védett növényfajt telepítettek ki a Pilisi Parkerdő Zrt. Bertényi Miklós Füvészkertjébe, ahol a védett növények számára a természetes élőhelyükhöz közeli körülményeket tudnak biztosítani. Ezek a fajok egyébként kivétel nélkül megtalálhatóak a Visegrádi-hegység természetes élőhelyein is.
A botanikusok és erdészek közös célja, hogy a füvészkertbe telepített fajok stabil populációt hozzanak létre és képesek legyenek a szaporodásra. Az eredményektől függően kezdődhet a program utolsó, de talán legizgalmasabb szakasza: a visszatelepítés. Ha az erőfeszítéseket siker koronázza, megkezdődhet az olyan kimondottan ritka, veszélyeztetett vagy teljesen eltűnt fajok visszatelepítése is, mint a farkasboroszlán vagy a papucskosbor - olvasható a Pilisi Parkerdő közleményében.
Fotó: Horváth Péter Gyula
