Évtizedekig elzárt terület nyílt meg a budai Várban
A régészet napján, május 24-én nyílt meg a látogatók előtt a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című régészeti tárlat, amelyen a látogatók bejárhatják a 2018-ban feltárt Erdélyi-bástya falait, és megtekinthetik az ásatás során előkerült leletanyagot.
MTI
A Táncsics Mihály utca 9. szám alatt található ingatlan kertje – amely évtizedeken át megközelíthetetlen volt a Várba látogatók számára – öt hónapon keresztül régészeti sétánnyal és a lőportárban kialakított interaktív kiállítással várja a látogatókat – mondta el Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokkal kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos. „A mi feladatunk az, hogy visszaadjuk a budai Várat az embereknek” – hangsúlyozta, megjegyezve: büszkék arra, hogy azt a területet, amely hosszú évtizedeken keresztül el volt zárva mindenki elől, most átadhatják újra a nagyközönségnek.
Az október 31-ig tartó kiállításon a látogatók bejárhatják a Magyarországon egyedülálló erődítmény, az Erdélyi-bástya feltárt helyszínét, megismerhetik gazdag leletanyagát – tette hozzá. A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közös szervezésében két helyszínen megvalósuló kiállítás másik helyszínén, a BTM Vármúzeumában a látogatók megismerkedhetnek az ásatás során előkerült arany- és ezüstpénzekből álló két kincslelettel és a korabeli élet használati tárgyaival is. Fodor Gergely kiemelte, hogy a budai Vár Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épületét elsősorban az 1848–49-es forradalom eseményei kapcsán ismerik az emberek. Az utcafrontra néző József lovassági laktanya 1820 körül épült, itt raboskodott Kossuth Lajos, és 1848-ban a forradalmárok ebből az épületből szabadították ki Táncsics Mihályt.
Ez a terület sok mindent megélt, 1920 után az épület a Pénzügyminisztérium használatába került, majd 1948-ban háborús jóvátételként az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett. Az egykori börtönben az amerikai nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosok állomásoztak, majd háborús veteránokat szállásoltak el itt elsősorban rekreációs céllal.
Az ingatlan 2014-ben került ismét magyar tulajdonba – mondta, és hozzátette, hogy tudományos, régészeti szempontból az ingatlan mögötti terület kiemelkedő jelentőségű: a tatárjárás után IV. Béla király itt kezdte el építeni a királyi rezidenciát.
Az oklevelekben magna curia regis – nagy kúria vagy németül Kammerhof nevezett épületegyüttes a falakkal körbevett terület északi részén állt. Több királyunk is megfordult itt, majd 1381-ben a királyi udvar átköltözött a mai királyi palota területére, az uralkodó az itteni épületeket pedig a pálos kolostornak adományozta.
Kitért arra, hogy 1962 fontos évszám a terület szempontjából, Zolnay László régészugyanis ekkor kapott engedélyt az amerikaiaktól arra, hogy megkezdje a terület kutatását azzal a céllal, hogy megtalálja a korai királyi rezidencia maradványait. A feltárás fontos és látványos maradványokat hozott napvilágra, de az Erdélyi-bástyánál csak kisebb területet tudott kutatni, mivel a tengerészgyalogság veteményeskertje épp itt helyezkedett el.
Elmondta, hogy az Erdélyi-bástya több szempontból is érdekes, 1530 után Szapolyai János király hadmérnökei ezen a területen valósították meg a klasszikus olaszbástyaegy kezdetleges formáját, amely a magyarországi erődépítészet egyik legkorábbi emléke.
A BTM Vármúzeumának régészei – a Várkapitányság Nonprofit Zrt. megbízásából – 2018 augusztusában kezdtek kutatást az Erdélyi-bástya területén, amelynek eredményeként rendkívül értékes épített és tárgyi leletanyag került napvilágra. A fal déli szakaszán felvonóhidas kapu került elő, és a kapu felett a felvonóhíd felhúzásához szükséges bronzcsiga, valamint a belső oldalon lévő kapupántok és a reteszelő vályú is az eredeti helyén maradt meg.
Az ásatások során két komoly kincslelet is előkerült: a bástya egykori falának közelében és a falban több száz európai és török ezüstpénzt, valamint hét török aranyérmét is találtak a régészek.
Fodor Gergely elmondta azt is, hogy a területen álló lőportár épületében interaktív kiállítótér várja a látogatókat, ahol megtekinthető az ásatások során előkerült tárgyi leletek egy része. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon a gyerekek megismerkedhetnek a régészet, a korabeli hadviselés és erődépítés rejtelmeivel, animációk és tablók segítségével végigkísérhetik az Erdélyi-bástya történetét, és betekintést nyerhetnek a korabeli emberek mindennapjaiba.
Fotók: MTI
