Izgalmasnak ígérkezik Enyedi Ildikó új filmje, amely épp Budapesten forog

Forgatásának feléhez érkezett Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története című alkotás, amelyen jelenleg Budapesten dolgozik a stáb.

MTI

A féltékenység természetrajzát ábrázoló romantikus film Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye alapján készül.

Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró a produkció keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a regény túllóg az irodalom és az elmondott történet határain, az élet alapkérdéseivel foglalkozik. Füst Milán egy Ezeregyéjszaka-szerű, labirintusos, sokszínű világot épített fel a regényben, és ezt is szeretnék visszaadni a filmben - tette hozzá.

A három országban mintegy hatvan napig forgó, nemzetközi színészgárdát felvonultató film női főszerepét, Lizzyt a francia Léa Seydoux, a férfi főszerepet, Störr kapitányt a holland Gijs Nabert alakítja, mellettük fontos szerepet játszik Louis Garrel is, aki - mint a rendező elmondta - "a láthatatlan harmadik" abban a lakásban, ahol a házaspár lakik.

Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó elmondta: ebben a filmben, ahogy az előzőben is, szeretne a háttérben maradni. Arról szólva, hogy miért választott nemzetközi színészgárdát, úgy vélekedett, hogy a szerző a bolygó hollandi mítoszát dolgozta fel a regényben, amelyben felhasználta mindazt, amit egy nyelv, egy kulturális közeg jelent. "Mindezt tűpontosan használta a legkisebb mellékszereplőig, én csak mentem utána" - fogalmazott a rendező.

Bár zömében angol nyelven beszélnek egymással a szereplők, egyikük sem angol anyanyelvű, a filmben mindenki a saját kultúráját képviseli, és ebben a történetben csak kisebb szerepekre van lehetőség magyar színészek számára - mondta.

Mint fogalmazott, szenvedélyes szerelmi történetről van szó, a holland hajóskapitány féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyönyörű és gyötrelmes kapcsolat magasságait és mélységeit mutatja be.

Gijs Nabert elmondta: Enyedi Ildikó egyik tanítványa, Csoma Sándor rövidfilmjében szerepelt, abban látta először a rendező, és ennek nyomán kérte fel a főszerepre. Mint mondta, amikor a könyvet olvasta, rögtön beleszeretett a főszereplőbe, megfogta az élethez, a szerelemhez, a szeretethez való hozzáállása, hogy soha nem adja fel, akár a legmélyebb pontról is igyekszik felkelni.

Léa Seydoux a történet egyszerűségét, majd a később kibontakozó komplexitását méltatta. Úgy találta, hogy a történet nagyon titokzatos, érzékeny. Mint mondta, számos oka van annak, hogy kereste a közös munka lehetőségét Enyedi Ildikóval, például érdekelte, a rendező hogyan láttat női szemszögből egy férfiközpontú történetet. Mint mondta, a karakterek összetettsége és az egész projekt lenyűgöző számára.

Louis Garrel elmondta, hogy számára a film az álmok nyelvén beszél: minden mindennel összefügg, de közben mégis minden kusza és zavaros. Szerinte a főszereplők is álom-karakterekként jelennek meg.

Rév Marcell operatőr kiemelte: a rendezővel mindig azt keresik, hogy hogyan tudnak a legegyszerűbb eszközökkel közel kerülni a szereplőkhöz. Kosztümös filmről van szó, korabeli díszletekben, ruhákban, és azon dolgoznak, hogy ez megfelelő kulisszát adjon a történethez, de ne tolakodjon az előtérbe. Mint mondta, az alkotás filmszalagra forog, mert ezt találták az adekvát módnak az 1920-as években játszódó film elkészítéséhez. Mint mondta, ez nagyobb koncentrációt igényel a stábtól, ami a munka javára válik.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója felidézte, hogy Enyedi Ildikó évtizedek óta tervezgette A feleségem története megfilmesítését. Pályázata ezért kidolgozott volt, egy változat elkészítése után már kezdődhetett a gyártás előkészítése. Kiemelte: örömteli pillanat volt a Filmalap döntőbizottság számára, hogy a rendező regényadaptációval pályázott, hiszen a magyar irodalom gazdag a nagyszerű történetekben, az alkotók pedig ritkán választanak közülük. A tízmillió eurós (3,1 milliárd forint) költségvetésű filmhez Magyarország mintegy 6 millió euróval járul hozzá: a Filmalap 1,15 milliárd forinttal támogatta a gyártást, másfél millió forinttal a forgatókönyv-fejlesztést és ötmillió forinttal a gyártás-előkészítést - ismertette a finanszírozást.

Mécs Mónika producer tájékoztatása szerint a forgatás 31. napján tartanak, Hamburgban már 11 napot forgattak, jelenleg Budapesten dolgoznak július 4-ig, majd augusztus 22-23-tól Máltán fejezik be a film forgatását, amely várhatóan szeptember 2-ig tart. A belső felvételeket a Filmalap Mafilm Igazgatóság fóti stúdiójában rögzítették, míg a Párizsban játszódó külső jeleneteket Budapest több helyszínén, köztük a Vasúttörténeti Parkban veszik fel.

Mint elhangzott, komplikált utómunka folyamat várható, a bemutató pontos időpontja még nem tudható. Az Inforg-M&M Film vezetésével a német Komplizen Film, az olasz Moliwood és a francia Pyramide koprodukciójában, a német-francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média támogatásával készülő film magyarországi premierje 2020 végén, vagy 2021-ben lesz.

A film vágója Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző az olasz Teho Teardo.

fotó: MTI/Szigetváry Zsolt