Utolsó járat a Monostrorra – A Kolozs város című irodalmi kalauzról

Már a boltokban a Kolozsváros című irodalmi kalauz, amely nemcsak helyieket és erdélyieket engedett közel Kolozsvár a legendás négyszögletű piacteréhez, hanem szóhoz jut például Debrecenben nevelkedett Térey János is. Ugyanakkor főleg azok írták körül ezt a bizonyos teret, akik vagy itt születtek, vagy életük egy-egy fontos szakaszában a város volt az otthonunk. A teljesség igénye nélkül Bodor Ádámtól Szőcs Gézán át Szilágyi Istvánig szóhoz jut itt szinte mindenki, akit megszólított Erdély és a Kárpát-medence egyik legszebb és egyben legtitokzatosabb városa.

PZL – 061.hu

Kolozsváron járva világossá válik: a múlt nemcsak mögöttünk és nemcsak alattunk van. Bennünk él. Az utazó, aki megérkezik ide, olyan áhítattal keresi Mátyás király, Szenci Molnár Albert, Apácai Csere János emlékeit, ahogy Szendrey Júlia kereste itt a szabadságharc után Petőfit. A városba látogató menthetetlenül belekerül abba a szellemi erőtérbe, amit a város nagy szülötteinek köszönhetünk. Mi mindenhol magyar jeleket, emlékeket látunk, a románok pedig az elmúlt 40 év román nyomait. Ugyanakkor Kós Károly szerint Kolozsvár nem fecsegő, nem hencegő város. Tegyük hozzá, nincs is rá szüksége – hiszen a magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszíne, itt a Szent Mihály templom és az előtte elterülő tér, és itt áll a magyar képzőművészet egyik csúcsteljesítménye, Fadrusz János Mátyás királyt ábrázoló lovas szobra.

A kötet viszont nem egy turisztikai bédekker, a térképek nem a turistáknak szánt appokat támogatják, a kötet elsősorban abban segít, hogy megértsük a város lelkületét, identitásának, személyiségének magját. Kolozsvárról készültek már irodalmi antológiák, a rendszerváltás után a Noran előállt egy kisprózákat tartalmazó kötettel (Város a Szamosnál - Magyar írók kolozsvári novellái, 2004) de a Kolozsváros frissességével, modern megközelítésével hívja fel magára a figyelmet. A gps-ek korában, amikor mi magunk is részévé váltunk a térképeknek, amikor egyszerre tudjuk magunkat egy térben értelmezni, és tudjuk a környezetet kívülről is látni, akkor külön izgalmas az, hogy kötet 27 darab színes térképrészlettel illusztrálja a környezetét, ami akár album-szerűvé is tehetné a könyvet, ami elemelhetné attól, hogy tisztán irodalomként álljunk hozzá, de mindenkit megnyugtathatunk: a Kolozsváros irodalmi kalauz, azaz semmiképp nem album.

Főleg nem képes album, hiszen nem tartalmaz lebarnított nosztalgikus effektekkel dolgozó grafikai elemeket, mert nem akar úgy a városra tekinteni, mint egy emlékhelyre, ami elmúlt. Kolozsvár nem egy hatalmasra növesztett Házsongárdi temető, hanem nyüzsgő, eleven valóság, az egyetemes magyar kultúra egyik szent helye, de egyben magyar diákok zsivajától hangos egyetemi város is. Kolozsvár tehát modern város, az volt már a millenniumi időkben is, hiszen hiába kerülgették a vásározók a bivalycsordákat, mégis itt volt Pest után először Magyarországon gumikerekű fiáker. Kós Károly szerint Kolozsvárnak minden erdélyi város között a legvilágosabb, legművészibb, legáttekinthetőbb az alaprajza, ennek legékesebb példája a tökéletes, négyszögletű piactér… Ahogy a Mátyás szobor nem érvényesül a Szent Mihály templom nélkül, úgy nem lehet magyar kultúra nélkül elképzelni a várost.

És hogy azok is el tudják képzelni milyen Kolozsvár, akik még nem jártak itt, gazdag érzelmi és művelődéstörténeti muníciót adnak a szerzők, Kovács András Ferenc, Bodor Ádám, Visky András, Láng Zsolt, Szőcs Géza, Balla Zsófia, Térey János, László Noémi, Cselényi Béla, és még számos kiváló író és költő. A könyvet úgy szerkesztették, mint a város szabályos alaprajzát, minden „felekezet” helyet kapott benne, így a kötet egyben a párbeszéd útikönyve is. Sem a kötet íróinak, sem az olvasóknak nem kell álruhában járnunk, mint Mátyásnak, aki megleckéztette a kolozsvári bírót. Együtt építjük a kincses várost szászokkal és most már a románokkal is. Nem kell fahasábokat megjelölnünk, mint a kolozsvári bírónak, hogy bebizonyítsuk: Kolozsvár a miénk is. Ott van a jelünk szinte minden fahasábon, mindenen, ami a városban egykor épült, ott van a jelünk a Mátyás király lovas szobrán, és ott van ebben a könyvben is.