Pesti Srácok

A műtárgy újrateremtése: közgyűjteményi digitalizálási workshopot tartottak a Nemzetiben

A múzeumi, könyvtári, levéltári és audiovizuális archívumok által szerzett digitalizálási tapasztalatokat tekintették át a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett közgyűjteményi digitalizálási stratégiai workshop résztvevői csütörtökön.

MTI

Az Európai Unió kulturális minisztereinek legutóbbi éves megbeszélésén az egyik kiemelt téma a digitalizálás volt; nincs ma az EU-nak olyan országa, ahol ne tartanák kiemelt prioritású kulturális ügynek a nemzeti kultúrkincs digitalizálását - hangsúlyozta köszöntőjében Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

PestiSracok facebook image

Mint hozzátette, hasonló tapasztalatokat hozott a Visegrádi Négyek kulturális minisztereinek találkozója is, miközben a kulturális digitalizáció területén kialakult egy elsődleges együttműködési lehetőség a négy ország között. Magyarországon rövidesen Európa legmodernebb cirkuszművészeti központja fog felépülni, ehhez komoly archívum is tartozik majd - hozott példát az előadóművészeti terület dokumentálásának fontosságára is Fekete Péter.

A workshop résztvevői a kormány által elfogadott közgyűjteményi digitalizálási stratégia mentén elindult munkát mutatták be. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy vélte, létezik ugyan közgyűjteményi digitalizálási stratégia, mégsem látszik elég jól, hogy ez miről szól. Ezért fontos lenne tisztázni az alapvető célokat és változtatni az eddigi gyakorlaton - hangsúlyozta. Elmondása szerint az internet és a média dömpingszerűen ellepi a mai embert tartalmakkal, ezzel pedig a közgyűjteményeknek is versenyezniük kell legalább ennyire izgalmas tartalmakat kínálva és nyitva a közoktatás felé.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Demeter Szilárdhoz hasonlóan arról számolt be, hogy a legnehezebb a fiatal felnőtteket a múzeumba vonzani, de a közönség elérésének földrajzi korlátai is vannak.
A digitalizációnak ezért fontos szerepe van abban, hogy a múzeumok azokban a közegekben is meg tudják mutatni magukat, ahol eddig alulreprezentáltak voltak - jegyezte meg.

Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a digitalizációval a klasszikus múzeumi feladatrendszer teljes átalakításáról van szó. A múzeumok a digitalizáció során tulajdonképpen újrateremtik a műtárgyat; nem pusztán látványt kívánnak bemutatni, hanem ennél többet: komplex műtárgyfeldolgozásra van szükség, amely valóban alkalmas a tartalomszolgáltatásra - közölte. Hammerstein Judit, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízott főigazgatója elmondta: a minél nagyobb mennyiségű digitalizált tartalom mellett fontos a közös keresőfelület, ebből a célból hozták létre az Országos Könyvtári Platformot, amely teljességében 2020-tól működik majd.

Januárban adják át az OSZK egyedülálló eszközparkkal felszerelt Digitalizáló Központját, amely a teljes magyar könyvtári szféra számára lehetőséget nyújt a digitalizálásra - jelentette be. Németh László Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai koordinációs igazgatóságnak vezetője többek között arról beszélt, hogy intézménye modern, szolgáltató levéltárként kíván működni. Ennek érdekében például hamarosan bevezetik az elektronikus ügyintézési rendszert, amely mind az állampolgárok, mind a hatóságok számára megkönnyíti az ügyintézést.

Pál Ákos Bertalan, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója elmondása szerint számos egyéb feladat mellett a nemzeti filmvagyon kezelése is a Filmalaphoz tartozik a Magyar Nemzeti Filmarchívumon keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb filmgyűjteménye. Mint hozzáfűzte, a digitalizációs tevékenység mellett oktatási programot is kidolgoztak, bemutatva, hogyan tud az oktatásban megjelenni a nemzeti filmvagyon. Bojárszky András, az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese közölte: az intézményhez tartozik a Magyar Távirati Iroda 13 millió képet őrző fotó-, valamint hírarchívuma, továbbá a rádió- és a mozgóképarchívumok. Eddig elsősorban a szerkesztők használták az archívumot, az elmúlt két évben azonban az MTVA létrehozott egy általános archiválási és digitalizálási rendszert, és elindult a nagyközönség számára is elérhető archivum.mti.hu honlap, amely már 265 ezer képet és több mint 900 ezer dokumentumot tartalmaz - számolt be Bojárszky András.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Egyszerű, buta embereknek titulálja a választókat egy hangfelvételen Balatonalmádi jegyzője

Exkluzív 2022 március 7.
Egyszerű, buta embereknek titulálja a választókat egy nyilvánosságra került hangfelvételen Balatonalmádi alig két hete kinevezett jegyzője. A mindössze 25 másodperces hanganyag egy hacker által üzemeltetett online blogfelületen bukkant fel hétfőn délután, amit – a címzés szerint – több szerkesztőségnek is elküldtek. Az üzenetből az is kiderül, hogy több felvétel is létezik, ezek alapján pedig igencsak megkérdőjelezhető a helyi választási irodát is vezető Gáspár-Fekete Judit függetlensége, illetve az, hogy vajon miként lehet felelősséget vállalni az április 3-i választás szabályos lebonyolításáért...?