Pesti Srácok

A műtárgy újrateremtése: közgyűjteményi digitalizálási workshopot tartottak a Nemzetiben

A múzeumi, könyvtári, levéltári és audiovizuális archívumok által szerzett digitalizálási tapasztalatokat tekintették át a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett közgyűjteményi digitalizálási stratégiai workshop résztvevői csütörtökön.

MTI

Az Európai Unió kulturális minisztereinek legutóbbi éves megbeszélésén az egyik kiemelt téma a digitalizálás volt; nincs ma az EU-nak olyan országa, ahol ne tartanák kiemelt prioritású kulturális ügynek a nemzeti kultúrkincs digitalizálását - hangsúlyozta köszöntőjében Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

PestiSracok facebook image

Mint hozzátette, hasonló tapasztalatokat hozott a Visegrádi Négyek kulturális minisztereinek találkozója is, miközben a kulturális digitalizáció területén kialakult egy elsődleges együttműködési lehetőség a négy ország között. Magyarországon rövidesen Európa legmodernebb cirkuszművészeti központja fog felépülni, ehhez komoly archívum is tartozik majd - hozott példát az előadóművészeti terület dokumentálásának fontosságára is Fekete Péter.

A workshop résztvevői a kormány által elfogadott közgyűjteményi digitalizálási stratégia mentén elindult munkát mutatták be. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy vélte, létezik ugyan közgyűjteményi digitalizálási stratégia, mégsem látszik elég jól, hogy ez miről szól. Ezért fontos lenne tisztázni az alapvető célokat és változtatni az eddigi gyakorlaton - hangsúlyozta. Elmondása szerint az internet és a média dömpingszerűen ellepi a mai embert tartalmakkal, ezzel pedig a közgyűjteményeknek is versenyezniük kell legalább ennyire izgalmas tartalmakat kínálva és nyitva a közoktatás felé.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Demeter Szilárdhoz hasonlóan arról számolt be, hogy a legnehezebb a fiatal felnőtteket a múzeumba vonzani, de a közönség elérésének földrajzi korlátai is vannak.
A digitalizációnak ezért fontos szerepe van abban, hogy a múzeumok azokban a közegekben is meg tudják mutatni magukat, ahol eddig alulreprezentáltak voltak - jegyezte meg.

Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a digitalizációval a klasszikus múzeumi feladatrendszer teljes átalakításáról van szó. A múzeumok a digitalizáció során tulajdonképpen újrateremtik a műtárgyat; nem pusztán látványt kívánnak bemutatni, hanem ennél többet: komplex műtárgyfeldolgozásra van szükség, amely valóban alkalmas a tartalomszolgáltatásra - közölte. Hammerstein Judit, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízott főigazgatója elmondta: a minél nagyobb mennyiségű digitalizált tartalom mellett fontos a közös keresőfelület, ebből a célból hozták létre az Országos Könyvtári Platformot, amely teljességében 2020-tól működik majd.

Januárban adják át az OSZK egyedülálló eszközparkkal felszerelt Digitalizáló Központját, amely a teljes magyar könyvtári szféra számára lehetőséget nyújt a digitalizálásra - jelentette be. Németh László Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai koordinációs igazgatóságnak vezetője többek között arról beszélt, hogy intézménye modern, szolgáltató levéltárként kíván működni. Ennek érdekében például hamarosan bevezetik az elektronikus ügyintézési rendszert, amely mind az állampolgárok, mind a hatóságok számára megkönnyíti az ügyintézést.

Pál Ákos Bertalan, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója elmondása szerint számos egyéb feladat mellett a nemzeti filmvagyon kezelése is a Filmalaphoz tartozik a Magyar Nemzeti Filmarchívumon keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb filmgyűjteménye. Mint hozzáfűzte, a digitalizációs tevékenység mellett oktatási programot is kidolgoztak, bemutatva, hogyan tud az oktatásban megjelenni a nemzeti filmvagyon. Bojárszky András, az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese közölte: az intézményhez tartozik a Magyar Távirati Iroda 13 millió képet őrző fotó-, valamint hírarchívuma, továbbá a rádió- és a mozgóképarchívumok. Eddig elsősorban a szerkesztők használták az archívumot, az elmúlt két évben azonban az MTVA létrehozott egy általános archiválási és digitalizálási rendszert, és elindult a nagyközönség számára is elérhető archivum.mti.hu honlap, amely már 265 ezer képet és több mint 900 ezer dokumentumot tartalmaz - számolt be Bojárszky András.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.