Párizsi randevú - Nosztalgikus "dinner show" a Kálmán Imre Teátrumban
Különleges nosztalgikus időutazásra csábítja legújabb előadásával nagyérdemű közönségét az Operettszínház. A Párizsi randevú egy francia kulináris kaland, amely betekintést nyújt a fények városának bohém, extravagáns világába is. Ha kíváncsi arra, hol ér össze Kádár János kínai látogatása a szardellás-hagymakrémes francia lepénnyel, hogyan nemesül valóban maradandó élménnyé a lélegzetelállító mutatványok, a humor, a romantikus dalok, és a kacér táncoslányok kavalkádja, a Kálmán Imre Teátrumban mindezt megtapasztalhatja. Nem olyan, mintha a tévét kapcsolgatná otthon, de egy kicsit mégis. Elmondjuk miért.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL - 061.hu
A "Dinner show artista világsztárokkal a Budapesti Operettszínházban" című interjúnkban már írtunk arról a Richter József Kossuth-díjas artistaművész és Zsilák György Jászai Mari-díjas zsonglőr rendezők által fémjelzett új produkcióról az Operettszínház műsorán, amelyben "egyszerre kap helyet a terített asztal és a minőségi, látványos showelemekkel, artista produkciókkal tarkított szórakozás". A Kálmán Imre Teátrumban, a hajdani pesti Moulin Rouge-ban a produkció a '30-as évek szórakoztató műfaját éleszti újra a cirkusz világából ismert attrakciókkal. Az újragondolást többek között az indokolta, hogy a rendszerváltás követően csak nehezen élednek újjá a mára klasszikusnak számító szórakozási formák, kvázi “újra kell tanítani a vendégeket, hogy otthonosan érezzék magukat ebben a műfajban”.
Párizs, szerelem, időutazás
Bár Európában már régóta nagy sikerrel rendeznek hasonló koncepciójú vacsorával kísért műsorokat, a novembertől két hónapon keresztül a Kálmán Imre Teátrumban megtekinthető előadássorozat igazi unikum lehet a varieté-műsorok kedvelőinek. Az alapkoncepció egy kerettörténetre épül, amely lazán kapcsolódik a 30 éves jubileumát ünneplő rendszerváltás időszakához. A műsorban 1989-re tekintünk vissza a jelenben éppen a 30. házassági évfordulójukat ünneplő házaspár segítségével. Innen indul el egy időutazás, amelyre Vásári Mónika és Buch Tibor kalauzolják a nézőt személyes élményeiken keresztül. De ne szaladjunk ennyire előre! Kezdjük inkább a ráhangolódást segítő francia kulináris ihletésű vacsorával, amelynek menüsora a neves séf, Harmath Csaba ajánlásával készült.
Franciás vacsora és Kádár János kínai látogatása
A kontrasztok felismerése fontos szempont az est miliőjének kibontásához. A történet szerint az egykori szerelmesekben a szocializmus nyomasztó szürkeségéből a bohém Párizsba, a fény városába tett látogatás hagy kitörölhetetlen, romantikus emlékeket, ezeket idézik fel harminc év elteltével, és velük együtt a nézők is részeseivé válnak egy egykori nagy rácsodálkozás élményének. Hogy a manapság szinte már elképzelhetetlen különbségeket megidézzék a rendezők, a műsor előtti vacsorán is helyet kapnak filmrészletek révén az egykori rendszerváltás és az azt megelőző korszak képei. Az akkor szinte egyedüli szórakozást biztosító televíziós műsorok mind színkezelésében, mind a képernyőn megjelenő arcokonat tekintve, mind témaválasztásukban egy szerencsésen hátrahagyott korszak mára karikatúrának tetsző jelenetei. A képsorok megidézik a szocializmus paprikás csirke és Kőbányai Világosból álló panelvacsorájának zsánerszituációját, amelyet már fényévek választanak el az est előtt felszolgált menütől. Spoilrerezéstől mentesen összességében változatos, érdekes, franciás ihletésű kompozíciók, amelyek mértékletesen, de mindenbe belekóstolva is eltöltenek az ízek és illatok változatosságával. Személyes kedvencünk a szardellás-hagymás francia lepény, és a méltatlanul kevéssé fogyasztott burgonyás-hagymás krémleves, amelyet annak biztos tudatában kortyolgathatunk, hogy ez a krumpileves már régen nem az a krumplileves.
Szinte tapintható közelségben
Az est második felében következnek maguk a produkciók, ahol mindjárt kitűnik a kiinduló koncepció komplikáltsága, hiszen részben azt is igyekszik bemutatni, mi az, ami hiányzott a pártállami időkben a szórakoztatásból, ugyanakkor pont azokkal az eszközökkel érzékelteti ezt a hiátust, ami ugye nem volt. Talán a kontraszt egyik legátütőbb megnyilvánulása mindjárt az előadások kezdetén, amikor a színpadon vetített Kékfény szignált hirtelen felváltja, mintegy berobbanva a Moulin Rouge színes, tollas, kacér világa. Rögtön fontos megjegyezni, hogy az attrakciók leghatásosabb eleme a maga közelség. A nézőközönség szinte körbe üli a színpadot, majdhogynem tapintható közelségbe hozva a showt. Ha pedig a szórakoztatásról beszélünk, visszautalva mindennapi tévézési gyakorlatunkra, ahogy kapcsolgatunk az elcsíphető értékesebb műsorok után, hasonlóképpen az előadás során is így váltják szoros egymásutánban egymást a komikus, a lírai és a virtuóz produkciók. Ilyen értelemben az előadás előtti vacsora is egyfajta előképe a műsornak, hiszen az ember éppúgy telik el a sok változatos falattal, ahogy később a minden érzéket kiszolgáló ingerekkel.
Annyit mindenképpen el lehet mondani a műsorról, hogy Les Sandros portugál-francia páros lélegzetelállító produkcióit garantáltan mindenki lélegzetvisszafojtva nézi végig, ugyanakkor kifejezetten eredeti humorral dolgozott a kanadai Strange Comedy kettős, akik olyan nyelveken felüli módon művelik a komédia műfaját, hogy meghatározó a szerepük a tartalmas szórakozás megteremtésében. A műsorban szintén egyedülálló teljesítményt nyújtanak a mongol Khulan Circus „kaucsukbabái”, az ukrajnai Crazy Flight Group, valamint a bájos ukrán labdazsonglőr, Oksana Vielkina. A produkciókat pedig Vásári Mónika és Buch Tibor zenés számai kötik össze, amelyek között felcsendül Desireless Voyage, Voyage című ikonikus popdala éppúgy, mint Barbara Streisand The Shadow of Your Smile-ja.
Arra a kérdésre, hogy kinek is szól a Párizsi randevú alapvetően egyszerű a válasz, mert jókat enni és nosztalgiázni mindenki szeret. Ugyanakkor a dinner show azok szívéhez is utat talál, akik már csak mások emlékein keresztül ismerhetik a kort, amelyben e történet játszódik, mégis nyitottak egy új szórakozási lehetőség felé.
Vezetőkép: Gordon Eszter
