Pesti Srácok

Valamit visz a víz – Az Árok című filmről

Az Árok című film valójában egy nagy menekülés. De hogy mégse legyen ilyen egyszerű a dolog, bonyolítani kellett a felállást. Helyezd el a hőseidet 8000 km-re a szárazföldtől, és ha ez sem elég, akkor vidd le őket még 11000 méter mélye. Ez a repülők utazási magassága. De most nem a levegőben vagyunk, nem is az űrben, hanem a víz alatt. Persze, meg lehetett volna csinálni ugyanezt a filmet az űrben is, de olyat többet láttunk már eddig. Igaz, a vizes zsánerből is volt a Nemótól a Kurkszig több tucatnyi.

PZL - 061.hu

Mindez nem számít, hiszen a film egy percig nem engedi el a nézőt, 1 óra 40 perc menekülés. Ja, és azzal nem árulunk el nagy titkot, amikor azt mondjuk: amit földrengésnek gondolnak a mélytengeri bányászok, nos, az valójában a tengeri szörny beköszönése. Ezt a lényt Ráth- Végh István Krakennek hívja, egy jelenetben szemtől szemben látjuk a pofáját, amit bizonyára meg kellett mutatni a filmes szörnyek rajongóinak, akik majd rendszertanilag hosszasan fogják elemezni, viszont régi bölcsesség: dramaturgiai szempontból nem szerencsés megmutatni a rettegés tárgyát. William Eubank filmjében nincs szárazföldi jelenet, egyetlen kocka van, ami a vízfelszínt mutatja, alapvetően minden a víz alatt játszódik, szóval egy vizes stúdióban meg lehetett csinálni az egész mozit…. Nincs laca-faca, egy laza fogmosós jelenet után máris betör a víz, el kell hagyni a bázist.

PestiSracok facebook image

Kezdetét veszi a közel két óráig tartó permanens rohanás, és ahogy ilyenkor lemni szokott a ravaszdi alkotók minden jelenetnél növelik a tétet. A filmben semmi más nincs, mint maga a nagy menekülés, amit persze mélytengeri szörnyek tesznek nehezebbé. Ha lajstromba vennénk őket: egy hatalmas és sok száz ember méretű csúfság. Ahol mindig ugyanazt a 5-6 embert látjuk szűk terekben, ott kiemelten fontosak a kidolgozott karakterek, ahogy az is, hogy milyen sorrendben veszítjük el őket, hogy kik azok akik végül megmenekülnek…. Van a vicces mackós típus, van a becsületes, önfeláldozó kapitány, a pánikoló jókislány, és persze ott van a talpraesett,a számítástechnikához és a munkavédelmi tanácsadáshoz egyaránt értő bomba csaj…És persze nincs szörny és menekülés némi szexiskedés nélkül, így aztán Noraht (Kristen Stewart) ha nem búvárruhában látjuk, akkor jórészt sportmelltartóban és kényelmes pamutbugyiban szaladgál a jéghideg kabinok között.

A film annak ellenére nem ül le, hogy semmit nem látunk csak félsötét kabinokat, koromsötét vizet, és a felkavart mélytengeri szörnyvilág árnyalakjait. Az Árok nem akar mondani semmit a kílmavészhelyzetről és a karbonsemlegességről, csak annyit közöl, amennyit egy szépségkirálynő üzen miután megnyerte a versenyt: nem használhatjuk ki következmények nélkül a bolygónkat. Szóval, egy patron van a filmben, de az rendeset durran. Remek, egyszer használatos klausztofób mozi, ami leír néhány tiszteletkört az Alien-filmeknek, és minden tengeralattjárón játszódó mozinak, de akár a Gömb című sci-fi thillert is megemlíthetjük a kilencvenes évekből. Szóval, egy csapat a tengerfenéken át próbál eljutni egyik állomásról a másikra, miközben a tengeri szörnyarcnak ehhez lesz némi észrevétele. És az sem számít, hogy az egyik a szörny félig felzabálja a búvárunkat, mert nem tudja betörni a szkafanderét, viszont az állomáson kollégája simán szétüti egy poroltóval. De aki kötekedik, és nem képes a mozit önmagában élvezni, azt dobják a Kraken elé.
Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.