Pesti Srácok

#olvass: immár húszezer kötettel vár a Magyar Elektronikus Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program támogatásával indult 1994-ben. Fő célkitűzése, hogy összegyűjtse a magyar vagy magyar vonatkozású, digitális formában létrejött vagy digitalizált, tudományos, kulturális és oktatási tartalmú, könyvjellegű, nyilvánosan szolgáltatható dokumentumokat.

061.HU

A kezdeményezést 1999-ben fogadta be az Országos Széchényi Könyvtár, ahol egy külön osztály is létrejött a működtetésére. Az elektronikus könyvtárba azóta is folyamatosan érkeznek digitalizált könyvek határon túli könyvtárakból, civil szervezetektől és magánszemélyektől.

PestiSracok facebook image

2020 tavaszán a járványügyi helyzet kapcsán Fűzfa Balázs – az országosan ismert szombathelyi professzor, neves irodalompedagógus – a MEK-en keresztül ajánlotta fel a nagyközönségnek 2008 és 2011 között megjelent, korszerű szemléletű gimnáziumi irodalomtankönyveit. Ezzel a „...Sem azé, aki fut...” : Ottlik Géza Iskola a határon című regénye a hagyomány, a prózapoétika, a hipertextualitás és a recepció tükrében címet viselő monográfiája lett a 20 000. kötet a MEK adatbázisában.

A középiskolai tananyagként is ismert Ottlik-mű számára már ahhoz évtizedeknek kellett eltelnie, hogy az irodalomtudomány a 20. század egyik legjelentősebb magyar regényeként tekintsen rá, majd az irodalmárok ezt követően egymást erősítve, egyszersmind egymással vitázva formálták meg azt a körvonalazódó képet, ahogy ma látjuk a művet. Erről is szól Fűzfa Balázs monográfiája, amelyet szeretettel ajánlunk az érettségizőknek, illetve minden tanulónak és szépirodalmat kedvelő olvasónak.

A kerek sorszámú MEK-dokumentum mellett 2020. április 27-én a fent említett tankönyvek, valamint a szerzőnek egy 2005-ben közreadott szociográfiakötete képezik a MEK napi gyarapodását. A MEK könyvgyűjteménye az évek során kiegészült a digitális újságok gyűjteményével, az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívummal (EPA) is, amelyben múlt századi digitalizált újságok éppúgy megtalálhatók, mint a modern kulturális vagy szakirodalmi folyóiratok. Itt jelenleg 1175 periodikacímet találnak az érdeklődők, 117 400 számot és közel 650 000 cikk teljes szövegét. A digitális képeknek pedig létrehoztuk a Digitális Képarchívumot, ahol festők, grafikusok képei, valamint fotók és digitalizált kiadványok illusztrációi találhatók részletes adatokkal.

A gyűjtemények nyilvánosan elérhetők, regisztráció sem szükséges használatukhoz. Gyűjteményeinket szívesen ajánljuk kutatáshoz, tanuláshoz, tájékozódáshoz vagy akár szórakozáshoz.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.