Pesti Srácok

Három vidéki, szabadtéri tagintézményét újranyitja a Nemzeti Múzeum

Három tagintézményét is újranyitja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM): péntektől várja ismét várja a látogatókat az MNM vértesszőlősi kiállítóhelye, a nemesvámosi Villa Romana Baláca kiállítóhely, valamint Balassagyarmaton az MNM Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteménye, a Palóc Ház.

MTI

Az MNM országos hálózatához három olyan intézmény is tartozik, amely Pest megyén kívül található és szabadtéri kiállítással is rendelkezik. Ennek köszönhetően a családos és egyéni látogatók három helyszínen, három témakörben is találhatnak olyan programot, amely feledteti az elmúlt hónapok megpróbáltatásait - közölte a Nemzeti Múzeum, hangsúlyozva: a szabadtéri kiállítások a járványügyi szabályok betartása mellett tekinthetők meg.

PestiSracok facebook image

A vértesszőlősi kiállítóhely különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat mutat be, a vértesszőlősi mésztufa bányában tárták fel ugyanis Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelyét. A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről - emlékeztet a közlemény.

A most megnyíló kiállítóhely elsősorban egyéni látogatókra számít, akik a megszokott jegyárak mellett léphetnek be a területre. A járványhelyzet miatt csoportokat csak legfeljebb 10 fős egységekben fogadnak.

A Veszprém és Balatonfüred között, Nemesvámoson található Villa Romana Baláca kiállítóhely a római kori Pannonia legnagyobb ismert villagazdaságát mutatja be. Péntektől a park, a romkert, a kőtár és a fogadóépület is látogatható egyéni és családos vendégek számára. A mozaikokat és falfestményeket bemutató központi villaépület egész évben zárva marad a tetőzeten zajló munkálatok miatt, a többi épület ezért a felújítás ideje alatt csökkentett jegyárak mellett tekinthető meg.

A járványhelyzet miatt csoportokat (10 fő fölött, nem egy háztartásban élők) itt is csak szakaszosan fogadnak, valamint a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 100 fő tartózkodhat.

Balassagyarmaton az MNM Palóc Múzeumának szomszédságában létesült Magyarország első áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeuma; a fából készült lakóházat, istállót, pajtát 1932 és 1934 között szállították ide Karancskesziből és Bocsárlapujtőről. Az épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18-19. század fordulójáról, a berendezés pedig egy több generációs nagycsalád életterét idézi. A parasztporta mellett épült fel utóbb a 19. század végi, szandai kiskápolna másolata, benne öltöztethető Mária-szobor, itt látható továbbá egy jellegzetes Karancs-vidéki, útmenti faragott feszület rekonstrukciója is.

A járványhelyzet miatt a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 10 fő tartózkodhat.

Az MNM mindhárom helyszínen kialakította a látogatók és a dolgozók egészségének védelmét szolgáló és a járványügyi szabályoknak megfelelő beléptetés és biztonságos múzeumlátogatás rendszerét. A járványhelyzet miatt turistabuszok fogadása egyik kiállítóhely parkolójában sem lehetséges - közölte a Magyar Nemzeti Múzeum.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.