Pesti Srácok

Három vidéki, szabadtéri tagintézményét újranyitja a Nemzeti Múzeum

Három tagintézményét is újranyitja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM): péntektől várja ismét várja a látogatókat az MNM vértesszőlősi kiállítóhelye, a nemesvámosi Villa Romana Baláca kiállítóhely, valamint Balassagyarmaton az MNM Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteménye, a Palóc Ház.

MTI

Az MNM országos hálózatához három olyan intézmény is tartozik, amely Pest megyén kívül található és szabadtéri kiállítással is rendelkezik. Ennek köszönhetően a családos és egyéni látogatók három helyszínen, három témakörben is találhatnak olyan programot, amely feledteti az elmúlt hónapok megpróbáltatásait - közölte a Nemzeti Múzeum, hangsúlyozva: a szabadtéri kiállítások a járványügyi szabályok betartása mellett tekinthetők meg.

PestiSracok facebook image

A vértesszőlősi kiállítóhely különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat mutat be, a vértesszőlősi mésztufa bányában tárták fel ugyanis Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelyét. A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről - emlékeztet a közlemény.

A most megnyíló kiállítóhely elsősorban egyéni látogatókra számít, akik a megszokott jegyárak mellett léphetnek be a területre. A járványhelyzet miatt csoportokat csak legfeljebb 10 fős egységekben fogadnak.

A Veszprém és Balatonfüred között, Nemesvámoson található Villa Romana Baláca kiállítóhely a római kori Pannonia legnagyobb ismert villagazdaságát mutatja be. Péntektől a park, a romkert, a kőtár és a fogadóépület is látogatható egyéni és családos vendégek számára. A mozaikokat és falfestményeket bemutató központi villaépület egész évben zárva marad a tetőzeten zajló munkálatok miatt, a többi épület ezért a felújítás ideje alatt csökkentett jegyárak mellett tekinthető meg.

A járványhelyzet miatt csoportokat (10 fő fölött, nem egy háztartásban élők) itt is csak szakaszosan fogadnak, valamint a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 100 fő tartózkodhat.

Balassagyarmaton az MNM Palóc Múzeumának szomszédságában létesült Magyarország első áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeuma; a fából készült lakóházat, istállót, pajtát 1932 és 1934 között szállították ide Karancskesziből és Bocsárlapujtőről. Az épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18-19. század fordulójáról, a berendezés pedig egy több generációs nagycsalád életterét idézi. A parasztporta mellett épült fel utóbb a 19. század végi, szandai kiskápolna másolata, benne öltöztethető Mária-szobor, itt látható továbbá egy jellegzetes Karancs-vidéki, útmenti faragott feszület rekonstrukciója is.

A járványhelyzet miatt a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 10 fő tartózkodhat.

Az MNM mindhárom helyszínen kialakította a látogatók és a dolgozók egészségének védelmét szolgáló és a járványügyi szabályoknak megfelelő beléptetés és biztonságos múzeumlátogatás rendszerét. A járványhelyzet miatt turistabuszok fogadása egyik kiállítóhely parkolójában sem lehetséges - közölte a Magyar Nemzeti Múzeum.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.