Pesti Srácok

Három vidéki, szabadtéri tagintézményét újranyitja a Nemzeti Múzeum

Három tagintézményét is újranyitja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM): péntektől várja ismét várja a látogatókat az MNM vértesszőlősi kiállítóhelye, a nemesvámosi Villa Romana Baláca kiállítóhely, valamint Balassagyarmaton az MNM Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteménye, a Palóc Ház.

MTI

Az MNM országos hálózatához három olyan intézmény is tartozik, amely Pest megyén kívül található és szabadtéri kiállítással is rendelkezik. Ennek köszönhetően a családos és egyéni látogatók három helyszínen, három témakörben is találhatnak olyan programot, amely feledteti az elmúlt hónapok megpróbáltatásait - közölte a Nemzeti Múzeum, hangsúlyozva: a szabadtéri kiállítások a járványügyi szabályok betartása mellett tekinthetők meg.

PestiSracok facebook image

A vértesszőlősi kiállítóhely különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat mutat be, a vértesszőlősi mésztufa bányában tárták fel ugyanis Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelyét. A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről - emlékeztet a közlemény.

A most megnyíló kiállítóhely elsősorban egyéni látogatókra számít, akik a megszokott jegyárak mellett léphetnek be a területre. A járványhelyzet miatt csoportokat csak legfeljebb 10 fős egységekben fogadnak.

A Veszprém és Balatonfüred között, Nemesvámoson található Villa Romana Baláca kiállítóhely a római kori Pannonia legnagyobb ismert villagazdaságát mutatja be. Péntektől a park, a romkert, a kőtár és a fogadóépület is látogatható egyéni és családos vendégek számára. A mozaikokat és falfestményeket bemutató központi villaépület egész évben zárva marad a tetőzeten zajló munkálatok miatt, a többi épület ezért a felújítás ideje alatt csökkentett jegyárak mellett tekinthető meg.

A járványhelyzet miatt csoportokat (10 fő fölött, nem egy háztartásban élők) itt is csak szakaszosan fogadnak, valamint a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 100 fő tartózkodhat.

Balassagyarmaton az MNM Palóc Múzeumának szomszédságában létesült Magyarország első áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeuma; a fából készült lakóházat, istállót, pajtát 1932 és 1934 között szállították ide Karancskesziből és Bocsárlapujtőről. Az épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18-19. század fordulójáról, a berendezés pedig egy több generációs nagycsalád életterét idézi. A parasztporta mellett épült fel utóbb a 19. század végi, szandai kiskápolna másolata, benne öltöztethető Mária-szobor, itt látható továbbá egy jellegzetes Karancs-vidéki, útmenti faragott feszület rekonstrukciója is.

A járványhelyzet miatt a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 10 fő tartózkodhat.

Az MNM mindhárom helyszínen kialakította a látogatók és a dolgozók egészségének védelmét szolgáló és a járványügyi szabályoknak megfelelő beléptetés és biztonságos múzeumlátogatás rendszerét. A járványhelyzet miatt turistabuszok fogadása egyik kiállítóhely parkolójában sem lehetséges - közölte a Magyar Nemzeti Múzeum.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)