Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Közös időnk '89-90 - Virtuális kiállításként nyílt újra a Nemzeti Múzeum tárlat

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2020. május 16. 20:01
Közös időnk '89-90 - Virtuális kiállításként nyílt újra a Nemzeti Múzeum tárlat

Közösségi kiállításként, a látogatók korabeli tárgyi emlékeinek segítségével idézi fel a magyarországi rendszerváltás időszakát a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Közös időnk '89-90 című időszaki tárlata, amelyet az MNM kényszerű zárva tartása miatt az interneten rendeztek újra.

061.HU

Alighogy a kiállítás február 28-án megnyitott, a járvány miatt néhány hét múlva ideiglenesen be kellett zárni. A közösségi tárlat döntően a több mint ötven felajánló által átadott tárgyi anyagra épül és az MNM saját, 1989-re reflektáló gyűjteményi darabjai csupán kiegészítik ezeket.

PestiSracok facebook image

Az intézmény 2019. január 28-án felhívást tett közzé, arra kérve a látogatókat, hogy osszák meg korabeli történeteiket, tárgyi emlékeiket a rendszerváltás korszakából; ezt követően számtalan fénykép, plakát, irat és egyéb tárgy érkezett. "A Magyar Nemzeti Múzeum Nobel-termében megrendezett kiállítás jelen pillanatban is Csipkerózsikaként várja a mielőbbi újranyitást. Az adományozókat, kölcsönzőket, a projektet támogató közösségeinket azonban nem szeretnénk megfosztani a közösen létrehozott kiállítás élményétől" - írja az MNM.

Az intézmény ezért úgy döntött, hogy a virtuális térben újra megrendezi a tárlatot, méghozzá az MNM Esztergomi Vármúzeumának a nagytermében; a helyszínváltozással is jelezve, hogy a két kiállítás nem ugyanaz, a virtuális és az analóg tér másfajta befogadói élményt jelent. A virtuális kiállítás megnyitóját a múzeumi világnap alkalmából Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója május 18-án 21 órától tartja a Nemzeti Múzeum Facebook-oldalán.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.