Pesti Srácok

Online látogatható az Országház több nevezetes helyszíne

Online fedezhetik fel az érdeklődők az Országház nevezetes helyszíneit a Virtuális Országház projekt keretében. Elsőként a kupolacsarnokot, a képviselőházi és a főrendiházi társalgót, valamint a ritkán látogatható Munkácsy-termet mutatják be a látogatóknak.

MTI

A virtuális látogatás során megcsodálhatók a kupolacsarnokban őrzött koronázási jelvényekről készült részletgazdag felvételek, amelyeken felfedezhetők a jelképek apró, szabad szemmel alig látható részletei is. A főrendiházi és a képviselőházi társalgó részletes bemutatásából a látogatók megismerhetik e termek funkcióját és az ott lévő szobrokat. A Munkácsy-teremben pedig közelről szemügyre vehetik Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotását, mely az Országház legmonumentálisabb olajfestménye.

PestiSracok facebook image

A parlament.hu weboldalról elérhető az Országgyűlési Múzeum tárlatvezetése is a magyar parlamentarizmus történetéről A magyar törvényhozás ezer éve címmel. Virtuális formában megtekinthető a Kossuth téren található In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás is. A tárlat különlegessége, hogy a Kossuth téri eseményeket nemcsak a földalatti kiállítótérben mutatja be, hanem a téren is. Így megtekinthetők például azok a helyszínek (a szovjet T-54-es harckocsik, az államvédelmi egységek és a határőr alakulatok elhelyezkedése), ahonnan feltételezhetően sortüzet adtak le a téren összegyűlt fegyvertelen civilekre.

Emellett az Országgyűlési Múzeum kisfilmek formájában dolgozta fel a magyar történelem, a parlamentarizmus és az állampolgári ismeretek kulcskérdéseit. A videók az Országház Filmműhely YouTube-csatornán érhetők el - olvasható a közleményben.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.