Aki megszínesítette a napfényt - Róth Miksa 76 éve halt meg (KÉPGALÉRIÁVAL)

Róth Miksa a 19-20. század fordulóján megújuló magyar üvegablak- és mozaik művészet legismertebb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója és vezetője volt. A kiegyezés után számos gazdasági és közigazgatási épület, templomok, zsinagógák, kiállítási termek, fürdők, kávéházak, magánházak és bérpaloták díszítésére kapott megbízást. Már életében a leghíresebb magyar iparművész volt, igazi nemzetközi sztár, aki sorra nyerte a világkiállítások üvegfestészeti díjait. A historizmus, a szecesszió és az art deco stílusában is alkotó művész kiemelkedő munkái közé tartozik egyebek mellett az Országház, a királyi palota Szent Jobb kápolnája, a Zeneakadémia, a Fasori református templom, Magyarország velencei Állandó Műcsarnoka, a Gresham-palota, a marosvásárhelyi Kultúrpalota és a lipótmezői kápolna üvegablaka, mozaikjai a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és a Kozma utcai temető számos sírboltját, mauzóleumát díszítik, és még hosszan sorolhatnánk... Róth Miksa 76 évvel ezelőtt, 1944. június 14-én hunyt el Budapesten.

061.hu

Róth Miksa családjában generációkon át üveges mestereket találunk. Nagyapja, Róth Sámuel kezdetben az észak-magyarországi Szendrőn dolgozott, majd Pestre jött, ahol a “Céhen kívül Jogosított Zsidó Üvegiparos Testület” egyik vezetője volt. Róth Miksa apja, Róth Zsigmond olyan jelentős épületek üveges mestere volt, mint például a Nyugati pályaudvar, az első Nemzeti Színház vagy az Ybl Miklós által tervezett egykori Fővámház, ma Corvinus egyetem. Róth Miksa apjától tanulta az üvegfestészet alapjait, majd Németországban, Belgiumban, Angliában és Franciaországban tökéletesítette tudását. Első jelentős megrendeléseit Steindl Imrének köszönhette, aki a máriafalvi (ma Mariasdorf) késő gótikus templom, majd a vajdahunyadi vár restaurálásakor rendelt tőle gótizáló üvegfestményeket. Róth Miksa ettől kezdve a kora középkor üvegfestményeit tekintette követendő példaképnek.

Igazi sikert az 1896-os millenniumi kiállítás hozott számára, ahol több kiállítási csarnok mellett a ma Vajdahunyad vára néven ismert épületbe és az úgynevezett Jáki kápolnába tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben megkezdte az épülő Országház üvegfestményeinek kivitelezését is, a munka öt évig tartott. 1897-ben Róth Miksa Olaszországban kitanulta és Magyarországon meghonosította a mozaik készítést. Még ebben az évben, a térségben elsőként, felismerte a Tiffany-üvegben rejlő lehetőségeket és szecessziós stílusú ablakokat készített.

E munkáit már a határokon kívül is elismerték: az 1900-as Párizsi Világkiállításon ezüst-, 1902-ben Torinóban, és 1904-ben az Egyesült Államok-beli St. Louisban aranyérmet nyert szecessziós alkotásaival. Magyarországon az iparművészek közül elsőként neki ítélték oda az 1897-ben alapított Iparművészeti Állami Aranyérmet. Ezt követően Róth rendkívül elismert művészként alkotott. Olyan jelentős munkák fűződnek a nevéhez, mint például az egykori Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank épületének üvegfestményei, a Zeneakadémia és a Gresham palota mozaikjai és üvegképei.

Az első világháborút követően részben gazdasági okokból, részben a szecesszió divatjának elmúlta miatt más művészeti területeken alkotott: többek között a budai Várban felépített Levéltár épületének díszítőfestését, bútorainak tervezését ő látta el. A sikerekben, elismerésekben gazdag életpálya a második világháború kitörésével tragikus fordulatot vett. Zsidó származása miatt nehéz évek elé nézett. 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944-ben, otthonában halt meg.

Kiemelt kép: Róth Miksa Vajda Zsigmond 1920-ban készült festményén (Forrás: Varga Vera: Róth Miksa művészete. Helikon, 1993)