Pesti Srácok

Virtuális kiállítás nyílt a Skanzen Facebook-oldalán

Amikor minden más lett. Élet a nagy háború alatt és után címmel online kiállítás nyílt csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) Facebook-oldalán.

MTI

A Skanzen Észak-Magyarországi falu tájegységében található Magtárban megvalósult tárlat egyelőre online formában tekinthető meg. Fotók, levelek, dokumentumok, naplók, korabeli tárgyak, frontemlékek és műalkotások között barangolhatnak az érdeklődők. A virtuális kiállítótér segítségével anélkül ismerhető meg a korszak, hogy kilépnénk az otthonunkból - áll a múzeum MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Az új kiállítással nyitja meg a múzeum a Határtalan Skanzen tematikus évet, amely a magyar kultúra határokon átívelő sokszínűségét hozza közelebb az érdeklődőkhöz.

PestiSracok facebook image

A Skanzen Magtár 900 négyzetméteres kiállítótere a valóságban három szintből áll. Ezt a látványt adja vissza 3D-ben a múzeum virtuális kiállítása. A tárlat személyes és közösségi történeteken keresztül mutatja be azokat a változásokat, amelyek a paraszti életforma átalakulásához vezettek az első világháború alatt és után. A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak.



A kiállítás alapszínei, a szürke és a vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek - áll a tárlat ismertetőjében. Mint írják, a sokmilliós emberveszteség mellett, amelyet a háború és a spanyolnátha okozott, olyan innovációk jelentek meg, amelyek beépültek a mindennapokba. Ekkor terjedt el többek között a konzerv, a teafilter a papírzsebkendő, a ballonkabát, a cipzár és a karóra. Az emlékezetkultúrába pedig olyan tárgyak kerültek, amelyek először a propaganda részét képezték, később viszont háborús emléktárgyakká váltak. Az online kiállítás felületén háttérinformációkat kaphatunk a tárlat altémáiról: a háború alatti gazdaságról, ellátásról, ünnepekről, a társadalmi segítségnyújtásról, a háborús postáról, a háború emlékezetéről.

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.