Pesti Srácok

Virtuális kiállítás nyílt a Skanzen Facebook-oldalán

Amikor minden más lett. Élet a nagy háború alatt és után címmel online kiállítás nyílt csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) Facebook-oldalán.

MTI

A Skanzen Észak-Magyarországi falu tájegységében található Magtárban megvalósult tárlat egyelőre online formában tekinthető meg. Fotók, levelek, dokumentumok, naplók, korabeli tárgyak, frontemlékek és műalkotások között barangolhatnak az érdeklődők. A virtuális kiállítótér segítségével anélkül ismerhető meg a korszak, hogy kilépnénk az otthonunkból - áll a múzeum MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Az új kiállítással nyitja meg a múzeum a Határtalan Skanzen tematikus évet, amely a magyar kultúra határokon átívelő sokszínűségét hozza közelebb az érdeklődőkhöz.

PestiSracok facebook image

A Skanzen Magtár 900 négyzetméteres kiállítótere a valóságban három szintből áll. Ezt a látványt adja vissza 3D-ben a múzeum virtuális kiállítása. A tárlat személyes és közösségi történeteken keresztül mutatja be azokat a változásokat, amelyek a paraszti életforma átalakulásához vezettek az első világháború alatt és után. A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak.



A kiállítás alapszínei, a szürke és a vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek - áll a tárlat ismertetőjében. Mint írják, a sokmilliós emberveszteség mellett, amelyet a háború és a spanyolnátha okozott, olyan innovációk jelentek meg, amelyek beépültek a mindennapokba. Ekkor terjedt el többek között a konzerv, a teafilter a papírzsebkendő, a ballonkabát, a cipzár és a karóra. Az emlékezetkultúrába pedig olyan tárgyak kerültek, amelyek először a propaganda részét képezték, később viszont háborús emléktárgyakká váltak. Az online kiállítás felületén háttérinformációkat kaphatunk a tárlat altémáiról: a háború alatti gazdaságról, ellátásról, ünnepekről, a társadalmi segítségnyújtásról, a háborús postáról, a háború emlékezetéről.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.