Pesti Srácok

Virtuális kiállítással ünnepli a 70 éves ferihegyi repülőteret a Közlekedési Múzeum

A Közlekedési Múzeum újabb virtuális kiállítással emlékezik meg a 70 éve átadott ferihegyi nemzetközi repülőtérről és a magyar repülés kezdeteiről.

MTI

A tárlaton feldolgozott széleskörű fotóanyag bemutatja korai repülőtereinket, majd a beruházáshoz és működéshez kapcsolódó eredeti látványterveken, fotókon, tárgyakon és híradórészleteken keresztül megismerhetjük legismertebb légikikötőnk kialakulását és további fejlődését is - közölte az intézmény hétfőn. A májusi évforduló alkalmából megnyílt virtuális kiállítás egyben az első magyar repülőterek történetének feldolgozása is. A hőskorszak bemutatását követően részletesen vizsgálja a ferihegyi építkezés történetét és bemutatja a 70 éve átadott terminál épületét. A tárlat külön foglalkozik a nemzetközi légikikötő további fejlődésével, felvillantva a terület múltjának, jelenének képeit.

PestiSracok facebook image

A korábban ilyen formában még fel nem dolgozott anyag széles kitekintést nyújt a látogatóknak, hiszen a ferihegyi repülőtér története a magyar történelem viharos évtizedeinek története egyben. A Közlekedési Múzeum, együttműködésben a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtal, a FŐMTERV-vel és a Tomory Lajos Múzeummal különleges fotó- és dokumentumgyűjteményt állított össze, amelyből megismerhető a légikikötő története.

A virtuális tárlaton keresztül megtudható, milyen előzmények vezettek az építkezés megindulásához, milyen nehézségek kísérték a vállalkozás történetét. Az átadást követő, évtizedeken át tartó folyamatos fejlődés mérföldkövei szintén megjelennek a kiállításon, akárcsak a működő repülőtér hétköznapjainak, ünnepi eseményeinek és különleges vendégeinek képei. A közzétett anyag egyik különlegességekkel, hogy bemutatja a repülőtér 1947-ből származó épületmodelljét, amelyet egy korabeli kiállításra készítettek, és ma is a Közlekedési Múzeum tulajdona. Megjelennek azok a hosszú évekig a légikikötőben használt tárgyak is, amelyek a Budapest Airport felajánlásából a közelmúltban kerültek a gyűjteménybe. A tárlat bemutatja a repülőtér további dinamikus növekedését és bővülését, végül a jelen különleges hangulatú képeivel zárul.

A Közlekedési Múzeum több mint egy éve jelenteti meg népszerű, online kiállításait honlapján. Ezek a tárlatok közérthetően, sok képpel dolgoznak fel egy-egy közlekedés- vagy technikatörténeti témát. Az idén már a negyedik ilyen, a világ bármely pontjáról elérhető tárlat nyílik meg a múzeum weboldalán. A kiállítás az alábbi linken érhető el: http://virtualiskiallitas.kozlekedesimuzeum.hu/s/ferihegy70/page/bevezeto

Vezető kép: virtualiskiallitas.kozlekedesimuzeum.hu

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.