Pesti Srácok

A végtelen mintázatok magyar mestere: Bullás József kiállítás nyit az Ybl Budai Kreatív Házban

Fényrétegek címmel nyílik meg jövő kedden az Ybl Budai Kreatív Házban Bullás József kiállítása, amely a Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Pécsi Egyetem Művészeti Karának mestere műveiből mutat be egy különleges, az alkotó által választott nézőpontból való válogatást.

061.HU

A kiállított művek több évtizedes pályát reprezentálnak és folyamatában szemléltetik, hogy a művész különböző alkotói korszakaiban milyen szerepet játszott a fény érzékeltetése absztrakt festészetében. Bullás József munkásságára jellemző a különböző történelmi, népi vagy populáris kultúrák motívumai közti összefüggések keresése és átalakítása. Festményei mintázatokat jelenítenek meg, amelyek sokszor a térben végtelenül kiterjeszthetők, vagy egy-egy gesztussal kiegészítve kompozíciót alkotnak, de rétegzettségükben mindig szerepet játszott a világosabb tónusokkal a fény, a színintenzitással a sugárzás hatásának az elérése.

PestiSracok facebook image

A kiállítás kurátora Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője. Az Ybl Budai Kreatív Ház szakmai partnere a tárlat megvalósításában a budapesti Deák Erika Galéria. Bullás József 1984-ben szerezte meg diplomáját a Képzőművészeti Egyetemen, pályáját a nyolcvanas években az "új festészet" hatása alatt kezdte, munkáival először a Hegyi Lóránd szervezte 'Új szenzibilitás' kiállításokon mutatkozott be, a hazai és a nemzetközi színtéren szinte egyszerre.

A művész az 1985-ös Sao Pauló-i Biennale magyar csoportos kiállításán még figuratív képeket állított ki, azonban ettől kezdve az absztrakció lehetőségei foglalkoztatták. Képei akkor szimbolikus alakzatokat mutattak, amelyeken megfigyelhető volt a nonfigurativitás új útjainak keresése. Kezdetektől fontos számára az ismétlés, motívumok variálása, gyakran sorozatokban és ciklusokban gondolkodik, műveinek nem címet, hanem sorszámot ad - olvasható a közleményben.

Bullás József pályáján a mai napig egymásból következő módszereket, technikákat követ, festészete folyamatosan megújul, mintha ugyanazt az érdeklődését más és más nézőpontból mutatná meg. Számos ösztöndíjat elnyert, sokfelé dolgozott és kiállított a világban, egy évig élvezte a Victor Vasarely Alapítvány támogatását Párizsban, de volt Görögországban, Rómában és Frankfurtban is.

A művész munkássága során képeinek forrásai voltak ázsiai fríz motívumok, keleti szőnyegek mintái, de neonfények elmosódott színei is kiinduló pontot jelentettek kísérleteihez, amelyek az alkotás folyamatában alakulnak újabb és újabb festészeti megoldásokká. Bullás József képein a néző térbeliség illúzióját fedezheti fel, a világos és sötétebb tónusok rétegzettsége révén pedig a kép mélységének fény-érzetét éli át. A művész az op-art jelenkori megújítója, a hatvanas évek művészeti törekvéseit a maga szemléletére alakítva egy festőibb felfogásmóddal járul hozzá a műfaj új útjainak kutatásához - áll az összegzésben. Bullás József festészete konzekvens, jól átgondolt életmű, amelyre leginkább a kísérletező szellemiség jellemző. A folyamatos útkeresés ellenére képei mégis rendelkeznek egy jól felismerhető, egyéni karakterrel.

A Fényrétegek című kiállítás augusztus 30-ig ingyenesen látogatható.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.