Pesti Srácok

Bejrúti robbanás - Súlyos károkat szenvedtek a libanoni főváros építészeti kincsei is

A libanoni főváros múltjának megmaradt darabjai, a hagyományos építészeti megoldásokat őrző lenyűgöző múzeumok és történelmi épületek is súlyos károkat szenvedtek a múlt keddi bejrúti robbanásban.

061.HU

A Bejrútra jellemző, három boltíves ablakokkal díszített történelmi épületek jelentősen meggyengültek a libanoni polgárháborúban (1975-1990) és a bejrúti kikötő körzetében történt múlt heti robbanás gyakorlatilag a kegyelemdöfés volt néhány számára. A legrégebbi épületek egy része közvetlenül a kikötő közelében áll. Egy 18. századi palotában, amelyet a vagyonos Sursock család építtetett, Libanonnál idősebb régiségek vesztek oda a robbanásban. A márvány oszlopsorral díszített nemesi rezidencia ajtajai kiszakadt a helyükről, a több mint 200 éves színes üvegablakok szilánkokra törtek.

PestiSracok facebook image

A robbanás a szomszédos Sursock Múzeumot, a modern és kortárs művészet egy lenyűgöző gyűjteményét őrző kulturális központot sem kímélte. A mindössze néhány hónappal ezelőtt még egy egyedülálló Picasso-kiállításnak otthont adó épület udvarán zacskókban állnak a törmelékek, a híres festett üvegablakok helyén lyukak tátonganak. Az 1912-ben épült palotát csaknem 50 évvel később alakították múzeummá, tulajdonosa, a műgyűjtő Nicholas Sursock akaratának megfelelően.

Az intézmény szóvivője szerint a robbanásban 20-30 műtárgy sérült meg, döntően az üvegszilánkok miatt. Köztük van a gyűjtemény egyik központi darabja, Sursock úr portréja, amelyet Kees van Dongen holland festő készített. Jacques Aboukhaled, a múzeum 2015-ben véget ért felújítását vezető építész szerint az épület szerkezete ép maradt. A helyreállítási munkálatok azonban így is több mint egy évet vehetnek igénybe és a költségek több millió dollárra fognak rúgni.

Mindezek mellett valóságos csoda, hogy az ókori görög, római és föníciai szobrokat, valamint egyéb műtárgyakat őrző libanoni Nemzeti Múzeumnak csupán a külső homlokzata sérült meg. Abbas Mortada kulturális miniszter szerint több száz, a nemzeti örökség részét képező épület szenvedett károkat és a helyreállítási munkálatok "több százmillió dollárba" fognak kerülni. A miniszter reményei szerint a költségek fedezéséhez külső segítséget is fog kapni az ország, elsősorban Párizstól.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.