Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Kosztolányi-kiállítás nyílt a PIM-ben

‎ 061.hu 2020. szeptember 22. 10:47

Rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti időszakot a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Édes Anna / Kosztolányi - Trianon 100 című, keddtől látogatható időszaki kiállítása.

MTI

"Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb" - hangsúlyozta a kiállítás hétfő esti megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Kosztolányi nemzedékének és azóta minden nemzedéknek birkóznia kell Trianon kérdésével. "Ez a kiállítás alkalom arra, hogy szembenézzünk a múlttal, leltározzuk a jelent és a jövőbe tekintsünk" - fogalmazott. Sokféle megközelítés létezik annak megmutatására, ami az országgal történt, a szikár számoktól a szubjektív visszaemlékezésekig - mondta a miniszter, hozzátéve: a PIM egy művet és íróját hívja segítségül, hogy beszéljen a forradalmak koráról, "mikor a háborús veszteség és összeomlás után egy eleve kudarcra ítélt társadalmi kísérlet hagyta meghalni Szent István ezeresztendős országát".

PestiSracok facebook image

Gulyás Gergely felidézte, hogy a trianoni nemzedéket, amelyhez Kosztolányi is tartozott, elvágták otthonától, családjától, gyermekkorától; és ez a katasztrófa száz évvel ezelőtt az egész magyarság életében jelen volt: minden harmadik magyar az ország határain kívül rekedt. "Trianon mindenkinek személyes ügy volt, a veszteség nagysága teremtett identitást" - fogalmazott, hozzáfűzve azonban, hogy a térség geopolitikai újrarendezése nem csak Magyarországnak hozott nyomorúságot. Mint hangsúlyozta: a 20. században egy nemzet igazsága a legkevésbé sem könnyítette meg a megmaradást, a magyarság mégis túl tudott élni, mert igaza volt.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy "egyes könyvek többek, mint könyvek", Trianon centenáriumán pedig a PIM egy ilyen regényt, az Édes Annát választotta kiállítása témájának. Azt, hogy ez a könyv milyen többlettel bír, mit mutat fel, azt megmutatja a kiállítás - jegyezte meg.

A tárlatot megnyitó Száraz Miklós György író Kosztolányit és regényét méltatva kiemelte: "milyen szerencsések vagyunk, hogy van nekünk ő és van az ő Édes Annája". Trianon megemészthetetlen, elfogadhatatlan ma is - hangsúlyozta Száraz Miklós György, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy az irodalom segítségével meg tud elevenedni a múlt, és a történelem sem csak száraz adathalmaz.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó témák
pim Édes anna kosztolányi dezső demeter szilárd
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.