Pesti Srácok

Kosztolányi-kiállítás nyílt a PIM-ben

Rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti időszakot a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Édes Anna / Kosztolányi - Trianon 100 című, keddtől látogatható időszaki kiállítása.

MTI

"Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb" - hangsúlyozta a kiállítás hétfő esti megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Kosztolányi nemzedékének és azóta minden nemzedéknek birkóznia kell Trianon kérdésével. "Ez a kiállítás alkalom arra, hogy szembenézzünk a múlttal, leltározzuk a jelent és a jövőbe tekintsünk" - fogalmazott. Sokféle megközelítés létezik annak megmutatására, ami az országgal történt, a szikár számoktól a szubjektív visszaemlékezésekig - mondta a miniszter, hozzátéve: a PIM egy művet és íróját hívja segítségül, hogy beszéljen a forradalmak koráról, "mikor a háborús veszteség és összeomlás után egy eleve kudarcra ítélt társadalmi kísérlet hagyta meghalni Szent István ezeresztendős országát".

PestiSracok facebook image

Gulyás Gergely felidézte, hogy a trianoni nemzedéket, amelyhez Kosztolányi is tartozott, elvágták otthonától, családjától, gyermekkorától; és ez a katasztrófa száz évvel ezelőtt az egész magyarság életében jelen volt: minden harmadik magyar az ország határain kívül rekedt. "Trianon mindenkinek személyes ügy volt, a veszteség nagysága teremtett identitást" - fogalmazott, hozzáfűzve azonban, hogy a térség geopolitikai újrarendezése nem csak Magyarországnak hozott nyomorúságot. Mint hangsúlyozta: a 20. században egy nemzet igazsága a legkevésbé sem könnyítette meg a megmaradást, a magyarság mégis túl tudott élni, mert igaza volt.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy "egyes könyvek többek, mint könyvek", Trianon centenáriumán pedig a PIM egy ilyen regényt, az Édes Annát választotta kiállítása témájának. Azt, hogy ez a könyv milyen többlettel bír, mit mutat fel, azt megmutatja a kiállítás - jegyezte meg.

A tárlatot megnyitó Száraz Miklós György író Kosztolányit és regényét méltatva kiemelte: "milyen szerencsések vagyunk, hogy van nekünk ő és van az ő Édes Annája". Trianon megemészthetetlen, elfogadhatatlan ma is - hangsúlyozta Száraz Miklós György, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy az irodalom segítségével meg tud elevenedni a múlt, és a történelem sem csak száraz adathalmaz.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!