Pesti Srácok

Kosztolányi-kiállítás nyílt a PIM-ben

Rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti időszakot a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Édes Anna / Kosztolányi - Trianon 100 című, keddtől látogatható időszaki kiállítása.

MTI

"Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb" - hangsúlyozta a kiállítás hétfő esti megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Kosztolányi nemzedékének és azóta minden nemzedéknek birkóznia kell Trianon kérdésével. "Ez a kiállítás alkalom arra, hogy szembenézzünk a múlttal, leltározzuk a jelent és a jövőbe tekintsünk" - fogalmazott. Sokféle megközelítés létezik annak megmutatására, ami az országgal történt, a szikár számoktól a szubjektív visszaemlékezésekig - mondta a miniszter, hozzátéve: a PIM egy művet és íróját hívja segítségül, hogy beszéljen a forradalmak koráról, "mikor a háborús veszteség és összeomlás után egy eleve kudarcra ítélt társadalmi kísérlet hagyta meghalni Szent István ezeresztendős országát".

PestiSracok facebook image

Gulyás Gergely felidézte, hogy a trianoni nemzedéket, amelyhez Kosztolányi is tartozott, elvágták otthonától, családjától, gyermekkorától; és ez a katasztrófa száz évvel ezelőtt az egész magyarság életében jelen volt: minden harmadik magyar az ország határain kívül rekedt. "Trianon mindenkinek személyes ügy volt, a veszteség nagysága teremtett identitást" - fogalmazott, hozzáfűzve azonban, hogy a térség geopolitikai újrarendezése nem csak Magyarországnak hozott nyomorúságot. Mint hangsúlyozta: a 20. században egy nemzet igazsága a legkevésbé sem könnyítette meg a megmaradást, a magyarság mégis túl tudott élni, mert igaza volt.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy "egyes könyvek többek, mint könyvek", Trianon centenáriumán pedig a PIM egy ilyen regényt, az Édes Annát választotta kiállítása témájának. Azt, hogy ez a könyv milyen többlettel bír, mit mutat fel, azt megmutatja a kiállítás - jegyezte meg.

A tárlatot megnyitó Száraz Miklós György író Kosztolányit és regényét méltatva kiemelte: "milyen szerencsések vagyunk, hogy van nekünk ő és van az ő Édes Annája". Trianon megemészthetetlen, elfogadhatatlan ma is - hangsúlyozta Száraz Miklós György, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy az irodalom segítségével meg tud elevenedni a múlt, és a történelem sem csak száraz adathalmaz.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)