Pesti Srácok

Viszlát pavilon, helló fólia! - Így "óvja" a Főváros a Vörösmarty-szobrot

Viszlát pavilon, helló fólia! - Így "óvja" a Főváros a Vörösmarty-szobrot

Látványos pavilont húztak fel 2019 novemberében a belvárosi Vörösmarty-szobor fölé, az akkori elképzelés az volt, hogy az építmény ideiglenes, a téli szezon végén szétszedett elemei a következő télen újra összeállíthatók lesznek. Ezzel szemben a Vörösmarty téren sétálók láthatják, hogy a pavilonnak nyoma sincs, a szobor ismét fólia alatt „kapkod a levegő után”. Ez esztétikailag és műszakilag sem megfelelő megoldás, az egyébként is mállékony anyagú szobor súlyos erodálódásnak van kitéve a fólia alatt. A szobor kezelésére vonatkozó restaurálási útmutatás ügyében a tér felújítását és a szobor restaurálását megvalósító Belváros Önkormányzatához fordultunk.

061.hu

Hová tűnt a 40 milliós pavilon?

PestiSracok facebook image

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere 2019. évi Vörösmarty téri adventi vásár sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a téren lévő Vörösmarty-szobor az ünnephez és a fővároshoz is méltatlan védelmet kapott ezidáig a téli időszakban, a Hello Wood progresszív csapatának köszönhetően azonban már egy innovatív építmény ad oltalmat a szobornak, amely egyúttal felhívja a figyelmet az értékeinkre.

A 2019 novemberében felhúzott pavilonnak - amelynek megvalósítási költsége 40 millió forint volt - hűlt helye, pedig az alkotócsoport közlése szerint az építmény kialakításakor lényeges szempont volt, hogy az rövid idő alatt építhető-bontható, valamint könnyen szállítható és raktározható legyen, azaz a téli szezon végén szétszedett elemei a következő télen újra összeállíthatók legyenek.

A 40 millióba került pavilonnak hűlt helye (Fotó: hellowood.eu)

Ehhez képest azt látjuk, hogy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat visszatért ahhoz a megoldáshoz, amit a restaurálási terv is javasolt elkerülni, és amit a főpolgármester maga is méltatlannak titulált.

A Vörösmarty tér a világörökség része, ezért a Vörösmarty-szobornak télen is tudnia kell érvényesülni a téren. Már csak azért is, mert az V. kerület egy olyan koncepciót valósított meg a Vörösmarty tér megújítása kapcsán, amellyel a Vörösmarty-szobrot „kiszabadították a tér fogságából”. A Vörösmarty tér felújítása 2019 januárjában kezdődött. A szobor tisztítása nyáron, júliusban kezdődött, és augusztus végére el is készültek a szakemberek a restaurálási munkálatokkal. Amikor egy ilyen közterületi szobrot felújítanak a restaurátor bevonása előírás, készül egy restaurálási terv, ahol a szakember meghatározza a restaurálás módját, de a terv kitér arra is, hogy a későbbiekben hogyan kell az adott szobrot karbantartani, hogyan kell az időjárási kitettségtől módon védeni, nyilván elsősorban a téli időszakban.

Esztétikailag és műszakilag sem jó megoldás

A restaurálási terv kiemeli - fizikai és biológiai szempontokat is figyelembe véve -, hogy nejlonos borítás a restaurálást követően lehetőség szerint ne kerüljön a műemlékre. Egyrészt, amikor fóliáznak egy szobrot, akkor értelemszerűen számolni kell a harmat-jelenséggel, hiszen amikor hűvösebbek a reggelek, vagy hőingadozás van, akkor páralecsapódás keletkezik a fólia alatt. Ez - különösen ott, ahol a fóliával érintkezik a szobor - összegyűlik víz formájában, és amikor jön egy hidegebb periódus, fagyási sérülések keletkeznek a szobron. Fontos megjegyezni, hogy e szobor anyaga mállékony, amely a restaurálási munkát is megnehezítette. Akárhányszor hozzányúlnak, veszít valamennyit a kontúrjaiból – tudtuk meg. Ezen restaurálási eszközökkel nem lehet javítani, legfeljebb lassítani lehet a folyamatot. Így kerülni kell az ilyenfajta fizikai kitettségét a szobornak.

Másrészt, amikor kicsit melegebb van és ugyanígy megreked a pára a fólia alatt, akkor biológiai folyamatok indulnak el - növények, mikrobák telepednek meg a szobor felületén. Már önmagában a biológiai folyamatoknak is van egyfajta mállasztó hatása. Ezen okokból kifolyólag nem szokták javasolni a fóliás megoldást.

Mindezen szempontokat figyelembe véve az ideális megoldás egy olyan pavilon, vagy egy olyan fedés, ami egyrészt körüljárhatóvá, láthatóvá teszi a művet, másrészt pedig megvédi a csapadék elől, tehát a hó, eső nem tud a szobor felületére jutni, vagy ha jut is, akkor sem okoz problémát, mert nem tud rajta összegyűlni, így az említett biológiai folyamatok is kevésbé tudnak jelentkezni.

Üzemeltetési hiányosságok, visszásságok

A Vörösmarty-szobor restaurátori állásfoglalás szerint nem megfelelő fedése mellett számos egyéb üzemeltetési hiányosság, visszásság is tapasztalható a téren. Többek között a 2019. évi adventi vásárt követően az éppen akkor felújított teret Belváros Önkormányzata kellett, hogy helyreállítsa, mert a Főváros nem végezte el tulajdonosi feladatait. A köztisztaság és a növényzet gondozása is hagy kívánnivalót maga után.

A nem megfelelő színvonalú üzemeltetés miatt Belváros Önkormányzata kezdeményezte a Főváros Önkormányzatánál, hogy a Vörösmarty tér kezelése az V. kerülethez kerüljön. Mindezt úgy, hogy a megállapodás a Főváros vásárokból származó milliárdos nagyságrendű bevételét nem érintené, tehát nem csorbítaná sem a tulajdonjogát, sem a hasznosítási jogát a Fővárosnak.

Fotók: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.