Pesti Srácok

Viszlát pavilon, helló fólia! - Így "óvja" a Főváros a Vörösmarty-szobrot

Viszlát pavilon, helló fólia! - Így "óvja" a Főváros a Vörösmarty-szobrot

Látványos pavilont húztak fel 2019 novemberében a belvárosi Vörösmarty-szobor fölé, az akkori elképzelés az volt, hogy az építmény ideiglenes, a téli szezon végén szétszedett elemei a következő télen újra összeállíthatók lesznek. Ezzel szemben a Vörösmarty téren sétálók láthatják, hogy a pavilonnak nyoma sincs, a szobor ismét fólia alatt „kapkod a levegő után”. Ez esztétikailag és műszakilag sem megfelelő megoldás, az egyébként is mállékony anyagú szobor súlyos erodálódásnak van kitéve a fólia alatt. A szobor kezelésére vonatkozó restaurálási útmutatás ügyében a tér felújítását és a szobor restaurálását megvalósító Belváros Önkormányzatához fordultunk.

061.hu

Hová tűnt a 40 milliós pavilon?

PestiSracok facebook image

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere 2019. évi Vörösmarty téri adventi vásár sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a téren lévő Vörösmarty-szobor az ünnephez és a fővároshoz is méltatlan védelmet kapott ezidáig a téli időszakban, a Hello Wood progresszív csapatának köszönhetően azonban már egy innovatív építmény ad oltalmat a szobornak, amely egyúttal felhívja a figyelmet az értékeinkre.

A 2019 novemberében felhúzott pavilonnak - amelynek megvalósítási költsége 40 millió forint volt - hűlt helye, pedig az alkotócsoport közlése szerint az építmény kialakításakor lényeges szempont volt, hogy az rövid idő alatt építhető-bontható, valamint könnyen szállítható és raktározható legyen, azaz a téli szezon végén szétszedett elemei a következő télen újra összeállíthatók legyenek.

A 40 millióba került pavilonnak hűlt helye (Fotó: hellowood.eu)

Ehhez képest azt látjuk, hogy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat visszatért ahhoz a megoldáshoz, amit a restaurálási terv is javasolt elkerülni, és amit a főpolgármester maga is méltatlannak titulált.

A Vörösmarty tér a világörökség része, ezért a Vörösmarty-szobornak télen is tudnia kell érvényesülni a téren. Már csak azért is, mert az V. kerület egy olyan koncepciót valósított meg a Vörösmarty tér megújítása kapcsán, amellyel a Vörösmarty-szobrot „kiszabadították a tér fogságából”. A Vörösmarty tér felújítása 2019 januárjában kezdődött. A szobor tisztítása nyáron, júliusban kezdődött, és augusztus végére el is készültek a szakemberek a restaurálási munkálatokkal. Amikor egy ilyen közterületi szobrot felújítanak a restaurátor bevonása előírás, készül egy restaurálási terv, ahol a szakember meghatározza a restaurálás módját, de a terv kitér arra is, hogy a későbbiekben hogyan kell az adott szobrot karbantartani, hogyan kell az időjárási kitettségtől módon védeni, nyilván elsősorban a téli időszakban.

Esztétikailag és műszakilag sem jó megoldás

A restaurálási terv kiemeli - fizikai és biológiai szempontokat is figyelembe véve -, hogy nejlonos borítás a restaurálást követően lehetőség szerint ne kerüljön a műemlékre. Egyrészt, amikor fóliáznak egy szobrot, akkor értelemszerűen számolni kell a harmat-jelenséggel, hiszen amikor hűvösebbek a reggelek, vagy hőingadozás van, akkor páralecsapódás keletkezik a fólia alatt. Ez - különösen ott, ahol a fóliával érintkezik a szobor - összegyűlik víz formájában, és amikor jön egy hidegebb periódus, fagyási sérülések keletkeznek a szobron. Fontos megjegyezni, hogy e szobor anyaga mállékony, amely a restaurálási munkát is megnehezítette. Akárhányszor hozzányúlnak, veszít valamennyit a kontúrjaiból – tudtuk meg. Ezen restaurálási eszközökkel nem lehet javítani, legfeljebb lassítani lehet a folyamatot. Így kerülni kell az ilyenfajta fizikai kitettségét a szobornak.

Másrészt, amikor kicsit melegebb van és ugyanígy megreked a pára a fólia alatt, akkor biológiai folyamatok indulnak el - növények, mikrobák telepednek meg a szobor felületén. Már önmagában a biológiai folyamatoknak is van egyfajta mállasztó hatása. Ezen okokból kifolyólag nem szokták javasolni a fóliás megoldást.

Mindezen szempontokat figyelembe véve az ideális megoldás egy olyan pavilon, vagy egy olyan fedés, ami egyrészt körüljárhatóvá, láthatóvá teszi a művet, másrészt pedig megvédi a csapadék elől, tehát a hó, eső nem tud a szobor felületére jutni, vagy ha jut is, akkor sem okoz problémát, mert nem tud rajta összegyűlni, így az említett biológiai folyamatok is kevésbé tudnak jelentkezni.

Üzemeltetési hiányosságok, visszásságok

A Vörösmarty-szobor restaurátori állásfoglalás szerint nem megfelelő fedése mellett számos egyéb üzemeltetési hiányosság, visszásság is tapasztalható a téren. Többek között a 2019. évi adventi vásárt követően az éppen akkor felújított teret Belváros Önkormányzata kellett, hogy helyreállítsa, mert a Főváros nem végezte el tulajdonosi feladatait. A köztisztaság és a növényzet gondozása is hagy kívánnivalót maga után.

A nem megfelelő színvonalú üzemeltetés miatt Belváros Önkormányzata kezdeményezte a Főváros Önkormányzatánál, hogy a Vörösmarty tér kezelése az V. kerülethez kerüljön. Mindezt úgy, hogy a megállapodás a Főváros vásárokból származó milliárdos nagyságrendű bevételét nem érintené, tehát nem csorbítaná sem a tulajdonjogát, sem a hasznosítási jogát a Fővárosnak.

Fotók: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?