Pesti Srácok

Százötven milliót ért valakinek Tihanyi Lajos csendélete a belvárosi Kieselbach Galéria árverésén

Százötven millió forintért, az árverés legdrágább tételeként kelt el Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című képe a Kieselbach Galéria 65. aukcióján hétfőn Budapesten.

061.hu

Tihanyi Lajos 1909-ben készült képe 100 millió forintos kikiáltási árról indult. Az egyik legfontosabb magyar fauve csendélet egykor Török István újlipótvárosi gyűjteményét gazdagította. A 232 tételt felvonultató árverésen Mednyánszky László Hadifoglyok karácsonya című festménye 85 millió forintot ért el, az 1915 körül készült olajkép kikiáltási ára 65 millió forint volt. Nem sokkal mögötte maradt el 80 millió forintos leütési árral Ferenczy Károly 1900-ban festett, impresszionista hangulatú tájképe, A nagybányai Kereszt-hegy, amelyre 65 millió forinttól indult a licitálás.

PestiSracok facebook image
Ferenczy Károly: A nagybányai Kereszt-hegy

Vaszary János San Remó-i virágkosár című olajfestményét 60 millió forintért ütötték le az 50 millióról indult licit végén. Jól szerepelt az árverésen Aba-Novák Vilmos Szolnoki Lacikonyha című képe, amely 24 millió forintról indulva 40 millió forint leütési árat ért el, és ugyanennyiért zárták a licitet Egry József Szivárvány a Balaton felett című tájképénél, amelynek kikiáltási ára 34 millió forint volt. Kicsivel magasabb áron, 42 millió forintért árverezték el Barcsay Jenő Csendélet almákkal című képét, amelyre 24 millió forinttól lehetett licitálni. Tízmillió forinttal haladta meg kikiáltási árát Boromisza Tibor Tavaszi virágzás című nagybányai tájképe, amely 28 millióért kel el. Ugyancsak 28 millióig kúszott fel Bernáth Aurél Walchensee című olajképe is.

Aba-Novák Vilmos: Szolnoki Lacikonyha

Az árverés licitcsatákat is hozott. Vaszary János Dunakorzó című színezett litográfiája 440 ezer forintos kikiáltási árról indulva 1,4 millió forintig jutott. Munkácsy Mihály Férfi portré kigombolt mellényben című papírrajzáért 300 ezer forintnál kezdődött a licit és 1,3 millió forintnál zárult, Szőnyi István Dunakanyar című tájképe pedig 3 millió forintos kikiáltási árról jutott el 7 millióig. A tavaly elhunyt Konok Tamás két műve (Unafatum és Cím nélkül) 4,2 millió forintért kelt el, együttes kikiáltási áruk 1,5 millió forint volt.

A vezető képen: Tihanyi Lajos: Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal (1909) - részlet

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.