"A szövegek irodalmi értékűek, a zene pedig meghaladta a korát" - Ma este mutatják be a Vadászatot a Nemzeti Színházban
Hobo szövegei, a két hete elhunyt legendás basszusgitáros, zeneszerző Póka Egon és Tátrai Tibor zenéje - mindez együtt a Hobo Blues Band negyedik lemeze, az 1984-ben megjelent Vadászat, a rocktörténet legfajsúlyosabb konceptalbuma. A kultikus lemez dramatizált feldolgozását a budapesti Vadászati Világkiállítás különleges eseményeként, Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be szerda este a Nemzeti Színházban.
061.hu
A magyar rockzene egyik legkiemelkedőbb művének tartott, Vadászatot Vidnyánszky Attila korábban már három változatban megrendezte, filmforgatókönyvet is írt az 1984-ben megjelent, a közönség körében is mind a mai napig népszerű albumból, most pedig a Vadászati Kiállítás kísérőprogramjaként tartanak újabb bemutatót.
A két hete elhunyt legendás zenész, Póka Egon így mesélt a
a
Vadászat
ról:
"Nagyon jó időszaka volt ez a zenekarnak, Tátrai Tibivel közel voltunk egymáshoz, rengeteg időt töltöttünk együtt: egyrészt a koncertezéssel, másrészt volt a Rábánál egy háza, egy elvarázsolt kis ház az erdő közepén, ide jártunk le horgászni, itt fejeződött be a zeneszerzés része a dolognak. Hobótól megkaptuk a benne már régóta érlelődő szövegeket, rakosgatta egymásra az apró darabokat, ami aztán egy nagy koncept-lemezzé állt össze. Eleve duplának készült, ami nem volt túl gyakori akkoriban, volt egy íve a dolognak. Ilyen jellegű anyagok ma már sajnos nem készülnek. Azok a kompozíciók, amiket alkotnak, nem olyan témák köré szövődnek, amelyekről érdemes lenne tizenvalahány számon keresztül beszélni. A Vadászat viszont ilyen: a szövegek irodalmi értékűek, a zene pedig meghaladta a korát. Ebben nagy szerepe volt annak a rengeteg időnek, amit ráfordítottunk. Itt már nem gyakorolni kellett, hiszen Tibivel mindketten kész muzsikusok voltunk, hanem a szilánkokat kellett jól összerakni. Aztán egy hosszú stúdiómunka következett, ahol valamilyen szinten magunkra voltunk hagyva. A dobos, Döme Dezső alkalmazott muzsikus volt ebben a dologban, túl sokat nem rakott hozzá, Hobo és Bill felénekelte a dalokat, őket instruálni kellett természetesen, a számtalan hangszer és a hangszerelés pedig Tátrai Tibi és az én kezem nyomát viseli. Sokat dolgoztunk rajta. Annak ellenére, hogy a Hobo Blues Band formáció sosem volt egy dédelgetett kedvenc az újságírók körében és más fórumon sem, több ízben olvastam, hogy ezt tekintik a legjobb magyar lemeznek. Persze, minden szubjektív, és nem is verseny ez, de az jelent valamit, ha sok muzsikus egybehangzó véleménye szerint ez egy jó, és a közönség körében is mind a mai napig népszerű lemez."
