A berlini Múzeum-szigetnél is izgalmasabb - a világ legelismertebb múzeumtervező szakemberei vették védelmükbe a Liget Budapest Projektet

Mértékadó nemzetközi szakemberek értettek egyet abban, hogy a Liget Budapest Projekt egyedülálló kulturális fejlesztés, ami hatalmas előrelépést és vonzerőt fog jelenteni Budapestnek - derült ki az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásáron elhangzott panelbeszélgetésen. A szaktekintélyek a jelenlegi városveszetés által elgáncsolt Új Nemzeti Galéria Városligetbe tervezett megépítését vissza nem térő lehetőségnek tartják arra, hogy "a magyar képzőművészet és a nemzetközi gyűjtemény világszínvonalú, a látogatók és a múzeumi szakma igényei szerint megalkotott 21. századi otthonba költözzön".

061.hu

A berlini Múzeum-szigetnél is izgalmasabbnak nevezték nemzetközi szakemberek a Liget Budapest Projektet az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásáron elhangzott panelbeszélgetésen, amelyről úgy látták, a "társadalom és a gazdasági élet katalizátoraként működhet". A nemzetközi szakemberek az Építkezés a művészet és kultúra bázisán című, szombat esti beszélgetésen emlékeztettek rá, bár már számos elem megvalósult és nemsokára átadják a Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot, a nagyszabású kulturális beruházás akkor lenne teljes, ha a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, is megépülhetne a Petőfi Csarnok helyén, ahová tervezték. A nemzetközi szaktekintélyek egyetértettek abban, hogy

Közép-Európa Central Parkja

"Mi lehet a nagyszabású multifunkcionális kulturális beruházások lehetséges küldetése?" – erre a kérdésre kereste a választ az a panelbeszélgetés, amelynek fő témája az volt, hogy a nagy volumenű és összetett kulturális infrastruktúrafejlesztések világszerte az innováció hajtóerejeként és a kulturális fogyasztás katalizátoraként működnek. A világ jelenleg is folyamatban lévő nagyszabású multifunkcionális fejlesztéseinek egyike a Liget Budapest, amelyet gyakran (New York után) „Közép-Európa Central Park”-jának is neveznek. A Liget Budapest a panelbeszélgetéshez kapcsolódóan releváns esettanulmányként és megvitatásra alkalmas referenciapontként került bemutatásra, bevonva a témára globális rálátással bíró, a várostervezés, az infrastruktúrafejlesztés és a kulturális beruházások világából érkező vezető szereplőket. David Greenbaum, a világ egyik legelismertebb múzeumtervező szakembere – nevéhez olyan intézmények fűződnek, mint a washingtoni Biblia Múzeum, Smithsonian Nemzeti Afrikai Történelmi és Kulturális Múzeum Washingtonban, illetve a normandiai Amerikai Temető látogatóközpontja Franciaországban – a panelbeszélgetésen úgy fogalmazott: attól lehet ma sikeres és vonzó egy város, ha gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkezik. Az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke szerint a kulturális nagyberuházások költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat,

David Greenbaum a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte: az egész projektet jellemzi az átjárhatóság, példaként említve a transzparens tereivel a zöld környezetébe illeszkedő hamarosan megnyíló Magyar Zene Házát.

Épület és park kapcsolata

Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője kiemelte, hogy az Új Nemzeti Galériát úgy tervezték meg, a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba, ezért az épületet a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével. Emlékeztetett rá, hogy a SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra. Kiemelte: az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Az építész szerint a tervezés során alapvető szempont volt, hogy az Új Nemzeti Galéria épülete ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz. Serena Di Giuliano elmondta, arra törekedtek, hogy az épület várható ökológiai lábnyoma, ne legyen nagyobb a Petőfi Csarnokénál, ezért a lehető legkisebb alapterülettel számoltak. Az Új Nemzeti Galéria egész tervezési folyamata az épület parkkal kialakított kapcsolatán alapult, ezért az építész szerint

Részévé válni a történetnek

A kerekasztal beszélgetést vezető Szántó András, New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője azt emelte ki, hogy a Liget Budapest Projektből hiányzik még, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, amely a Petőfi Csarnok helyén épülhet meg. Emlékeztetett arra is, hogy a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult: felépült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megújult a Millennium Háza és a Szépművészeti Múzeum, létrejött számos sportlétesítmény, két kutyafuttató, egy új sétány, alatta egy új mélygarázzsal, és már majdnem kész a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum, de hiányzik az Új Nemzeti Galéria. Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója fontosnak nevezte, hogy a most zajló Liget Budapest projekt hosszú távon fenntartható kulturális beruházás, mert kreatív dinamizmussal viszonyul a Városliget tradícióihoz. Graham Bell szerint

A brit szakember úgy vélte, a Liget Budapest projekt erről is szól, ráadásul a szépség és a fenntarthatóság együtt van jelen benne, ezért ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel (Múzeum-sziget).

Forrás: Liget Budapest Projekt; vezető kép: MTI