Kontinenseket összekötő párbeszéd - Angol nyelvű irodalmi magazint indított a Petőfi Kulturális Ügynökség

The Continental Literary Magazine néven indított új irodalmi magazint a Petőfi Kulturális Ügynökség. A negyedévente jelentkező lap elsődleges célja a magyar, illetve a közép-európai irodalom exportja az Egyesült Államokba.

061.hu

A 2021. novemberében megjelent The Continental Literary Magazine legfőbb vállalása, hogy bemutassa a magyar, valamint régiónk irodalmát az angol nyelvű közönségnek, és egyúttal megteremtse azt a platformot, amelyen keresztül a kortárs magyar és közép-európai szépírók beléphetnek az észak-amerikai irodalmi piac fősodrába.

Fókuszban a közép-európai irodalom

"Az amerikai szépirodalmi piac nagyon zárt, kevés közép-európai szerző tud ott megjelenni. Arra jutottunk, hogy saját fórumot kellene csinálnunk az Egyesült Államokban, így született meg több mint kétéves előkészítő munka után a The Continental Literary Magazine, amely egy amerikai irodalmi lap, jelentős fókusszal a közép-európai irodalomra" - mondta Jászberényi Sándor, a lap főszerkesztője a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott keddi sajtótájékoztatón.

Jászberényi kiemelte, elsődlegesen arra törekedtek, hogy ne hangsúlyozottan, kizárólagosan magyar projektet csináljanak, hanem abban a régió összes szerzője, költője érdekelt legyen. "A Petőfi Kulturális Ügynökség nagyban támogatta az első lapszám megjelenését, de hosszú távon azt tervezzük, hogy felveszem a kapcsolatot a partnerintézményekkel Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, és egy közös finanszírozási projektet csinálunk, ezzel is csökkentve a költségeket" - tette hozzá.

A lap készítése során egy másik fontos szempontot is figyelembe vettek: felhígult a szépirodalmi fordítás minősége - húzta alá Jászberényi -, sokszor előfordul, hogy a nyelveinket nem fordítják le megfelelően, illetve "nyelvi skanzenbe" tesznek szavakat. Ezért fontos volt, hogy legyen egy műfordítói rendszer, ami alapján biztosítani tudják a Contintentalban megjelenő szövegek minőségét.

Háromlépéses fordítói rendszer

Owen Good szerkesztő arról beszélt, hogy a kiadvány szövegeinek utolsó fázisában a Bostonban élő vendégszerkesztő, Shubha Sunder személye biztosítja, hogy az írások minden tekintetben megfeleljenek az amerikai piac és olvasó elvárásainak.

"Thomas (Thomas Cooper, a magazin másik szerkesztője - a szerk.) és én megosztottuk, majd átdolgoztuk a szövegeket, aztán elolvastuk egymás szövegeit, hogy legyen egyfajta egyenlőség a fordításainkban, utána következett a harmadik lépés, Shubha Sunder, aki átolvasta az egészet" - mutatta be a folyamatot Owen Good.

"Nekünk az a hozzáállásunk, hogy a fordítóink ugyanolyan művészek, mint az írók, hiszen egy nem létező szöveget hoznak létre egy másik nyelven" - húzta alá Jászberényi Sándor. Mint mondta, egy háromlépéses rendszert alakítottak ki, ahol az első fordításnál a fordító és az író együtt dolgozik, ezt ellenőrzi egy magyar szerkesztő, legvégül a szöveget az adott nyelven már nem beszélő szerkesztő "véglegesíti" Bostonban.

"Együtt, egy térség irodalmaként megjelenve jelentősebbek lehetünk, mintha ezt külön-külön tennénk"

Thomas Cooper, a lap szerkesztője, fordítója kitért arra, hogy a kiadványban a közép-európai szerzők együtt szerepelhetnek világhírű amerikai kollégáikkal. Olvasható benne Roxane Gay világhírű amerikai bestseller szerző, Judith Newman író-újságíró vagy Lance Henson csejen indián költő írása is. A szerkesztők a popkulturális ikonként számon tartott nyelvészprofesszorral, Noam Chomskyval is beszélgettek.

Garajszki Margit szerkesztő hangsúlyozta, hogy a legismertebb közép-európai írókat és költőket kérik fel, hogy publikáljanak a magazinban. "Minden szerzőnek beleszólása van abba, kivel akar fordíttatni, hiszen többségüknek már jelentek meg szövegeik angol nyelven. Együtt, egy térség irodalmaként megjelenve jelentősebbek lehetünk, mintha ezt külön-külön tennénk. A lap megmutatja, mi közös a közép-európai irodalomban, mik a különbségek, és ez miként tud rezonálni az amerikai irodalomban" - jelentette ki.

Tóth Krisztinától Roxane Gay-ig

A magazinban közölt írások lapszámonként egy-egy meghatározott téma köré szerveződnek. Az első szám témája az előítélet (prejudice). A nyitó szám magyar szerzői közt szerepel többek Tóth Krisztina, aki a romaellenességet az örökbefogadás szemszögéből ábrázolja (Hail Pariah), Hász Róbert egy vajdasági kocsmáról hozott családi történetet (The Polyglot Pub Key), Háy János pedig az előítélethez és diszkriminációhoz kapcsolódó előnyöket vizsgálja (The Dog Is Barking).

A folyóirat amerikai írói közt olyan nevek tűnnek fel, mint a Bad Feminist című bestseller esszégyűjtemény szerzője, Roxane Gay. Gay a Power Of No cikkében a két világsztár, a teniszező Naomi Osaka és a tornász Simone Biles körül kirobbant botrányokra reflektál. Judith Newman író-újságíró, akinek a publicisztikái a legtöbb neves amerikai lapban megjelentek (The New York Times, Vanity Fair, Harper's, The Wall Street Journal, Allure és Vogue) a kerekesszékesek szexualitáshoz való jogait tárgyalja az I’m Here, I’m Disabled, Get Used To It szövegében. Lance Henson, cheyenne indián költő írása (Indians) pedig azért is különösen érdekes, mivel a lap szerkesztőinek meghívására személyesen látogatott el Magyarországra és találkozott az úgynevezett magyar indiánokkal.

Fotók: PKÜ/Hartyányi Norbert