Pesti Srácok

Meghalt Kóbor János

Meghalt Kóbor János

Hétfő délelőtt elhunyt az Omega együttes frontembere, Kóbor János. A zenekar Facebook-oldalán az alábbi bejegyzés jelent meg: "Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt."

061.hu

A magyar könnyűzenei élet meghatározó alakját hétfőn érte a halál - erősítette meg az MTI-nek Trunkos András, az Omega menedzsere. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes november 9-én került kórházba koronavírus-fertőzéssel, állapotáról csak annyit lehetett tudni, hogy súlyos. December 6-án szervezete feladta a küzdelmet. A legendás énekes 78 éves volt.

PestiSracok facebook image

A Facebook-bejegyzés alább olvasható:

„Kóbor János (1943-2021)

Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad.

'Most búcsúzom, jóbarátaim,

Találkozunk még, mondanám,

De már nem hiszem, hogy újra eljövök,

Mert Gammapolis vár reám.'”


Kóbor János 1943. május 17-én született Budapesten. Apja elismert pénzügyi szakember volt, anyja is pénzügyi vonalon dolgozott. Ő maga sportolónak készült, gátfutásban szép eredményeket ért el, de egy sérülés miatt tervei füstbe mentek. Ekkor kezdett komolyabban zenélni, a József Attila Gimnáziumban társaival alapított együttest. A felállást sorshúzással döntötték el, így lett Kóbor a gitáros, a dobok mögé pedig Laux József ült. A hangszer csak öt évig lógott nyakában, aztán - a Ciklon, majd a Próféta együttesben - végleg az éneklés mellett kötött ki, rekedtes, kemény tónusú hangját soha nem képezte tanárnál.

A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, miközben egyre jobban elmerült a zenében. A műegyetemisták zenekara 1962. szeptember 23-án lépett fel először Omega néven a BME várbeli kollégiumában, őt ekkor már Meckynek becézték. Az Omega 1967-ig tartó első korszaka nem volt diadalmenet, a gomba módra szaporodó együttesek második vonalához tartozott, műsora angolszász számok előadásából állt. Kezdetben a zenekarvezető, billentyűs hangszereken játszó Benkő László is énekelt, de aztán Mecky letette a ritmusgitárt, frontemberré lépett elő.

Az Omega második korszaka 1967-ben a billentyűs Presser Gábor belépésével kezdődött, ekkor már Mihály Tamás volt a basszusgitáros, a gitáron Molnár György játszott. Presser invenciózus zeneszerzőnek bizonyult, saját dalaik szövegét Adamis Anna írta. Még 1967-ben elkészültek első rádiófelvételeik és első kislemezük, a Táncdalfesztiválon pedig Zalatnay Sarolta első díjas dalát (Nem várok holnapig) kísérték. 1968-ban első magyar együttesként nekik jelent meg nagylemezük, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. A lemezgyár azért engedélyezte a korong kiadását, mert az Omega az év nyarán angliai turnéja alatt már felvett egy angol nyelvű lemezt, igaz ezen az itthon maradt Kóbor helyett a többiek énekeltek.

Az év végén az Omega már vitathatatlanul második volt az Illés mögött, és az angliai lemez után abban is hinni kezdtek, hogy magyar együttes is eljuthat a világ élvonalába. A cél érdekében tudatosan dolgoztak, saját kezükbe vették az együttes menedzselését. Második albumuk, a Tízezer lépés 1970-ben jelent meg, a tokiói Yamaha-fesztiválon a Gyöngyhajú lány különdíjat kapott. A felfelé ívelő pálya 1971 tavaszán megbicsaklott, mert Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozzák az LGT-t.

Az Omegának szívós munkával sikerült megújulnia, a dobok mögé Debreczeni Ferenc ült be, a veszteséget Hűtlen barátok című dalukban énekelték meg. Minden tag serényebb lett a dalszerzés terén, Kóbor szövegeket, olykor zenét is írt, s mind nagyobb súlyt fektettek a színpadi látványra és hangzásra. 1973-ban a nyugatnémet Bellaphon lemezcég hároméves szerződést kötött velük, amit öt évvel meghosszabbítottak, miután a cégnek az Omega hozta a legnagyobb bevételt. Az Omega jól csengő névvé vált Európa-szerte, világsztárokkal játszottak együtt, olykor a slágerlistákon meg is előzték őket. A tagok a pénz legnagyobb részét "visszaforgatták": világszínvonalú felszerelést vettek, lézerfény-játékot béreltek.

Évente 150-200 koncertet adtak, lemezeiket (Időrabló, Csillagok útján) csaknem hatvan országban forgalmazták, közel kerültek a világhírhez. A továbblépést azonban lehetetlenné tette kilátástalan küzdelmük a merev hazai hatóságokkal, a disszidálásra pedig nem voltak hajlandók. Az Omega a hetvenes évek végén érkezett alkotói csúcsára, de az általuk (is) képviselt sajátos, lebegő érzést keltő "űr-rock" (space rock) a nyolcvanas évek újhullámos közegében már nem úgy érvényesült, mint addig.

Kóbor János régi vágya 2014-ben teljesült be, amikor az Omega a rendszerváltás 25. évfordulójának tiszteletére a Hősök terén adhatott ingyen koncertet a német Scorpions társaságában, Klaus Meinével százezres tömeg előtt énekelte a Wind of Change című dalt.

Az együttes munkásságát 1987-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2013-ban "a magyar könnyűzenében játszott úttörő szerepükért, a közönség szeretetétől övezett, folyamatosan megújuló, a magyar rocktörténetben egyedülálló nemzetközi sikereket elért, legendássá vált fél évszázados művészi pályafutásuk elismeréseként" Kossuth-díjjal ismerték el, Fonogram életműdíjban is részesültek.

2020 novemberében jelent tizennyolc dallal az Omega Testamentum című lemeze, egy héttel Benkő László és Mihály Tamás halála után. Kóbor János az MTI-nek akkor azt mondta, hogy a rockzenét kevésbé művészeti vagy zenei műfajnak, sokkal inkább hitnek tartják. "Ezt nagyon meredeken intézte az élet. A lemez megjelenésének időpontját már jó ideje kitűztük, de Laci és Misi halála mindannyiunkat sokkol és megfontolásra késztet. A koronavírus szörnyű dolog, de most időt ad nekünk gondolkodni, mi legyen az Omegával" - fogalmazott Kóbor János.

Az Omega sok leget felmutató pályafutása során itthon és külföldön több mint 15 millió lemezt adott el, Magyarországon először ők kaptak gyémántlemezt ötmillió eladott album után. Kóbor János 1998-ban a Magyar Köztársaság tiszti keresztjét vehette át, 2013-ban Budapest díszpolgára lett és megkapta az orosz Ortodox Érdemrend Nagykeresztjét.

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.