Pesti Srácok

Milyen kapcsolat volt Dalí és Freud között?

A szürrealizmus egyik legjelentősebb alkotója, Salvador Dalí és a pszichoanalitikus iskola megalapítójaként ismert Sigmund Freud kapcsolatát vizsgálja Egy megszállottság története(Eine Obsession): Dalí - Freud címmel a bécsi Belvedere kastély péntektől látható kiállítása.

MTI

A "szürrealizmus spanyol királya" már az 1920-as években ismerte Freud munkásságát, akinek azonnal rajongójává vált. Bécsben járva arról ábrándozott, hogy találkozzon bálványával, képzeletben többször eljátszotta, mit is mondana neki, miközben az osztrák főváros utcáit rótta. Több meghiúsult kísérlet után végül 1938-ban Stefan Zweig és Edward James közbenjárásával sikerült megismernie a pszichoanalitikus iskola alapítóját Londonban - idézi fel a Bécs Város Külképviseleti Irodája által kiadott közlemény.

PestiSracok facebook image

Dalí képzeletét különösen Freud álomfejtése ragadta meg. "Freud elméleteinek segítségével könnyebben megértette a belső világát meghatározó fantáziákat, félelmeket, kívánságokat és frusztrációkat. Ami arra bátorította, hogy ezeket képekbe öntse" - idézi a közlemény Jaime Brihuegát, a kiállítás kurátorát.

A bécsi tárlat ezen kapcsolat mentén követi végig a művész munkásságát kronológiai sorrendben, onnantól, hogy Dalí megismerte Freud írásait egészen a személyes találkozóig. A művek bemutatják Dalí családi univerzumát, az 1920-as évek Madridját, Dalí első találkozásait a szürrealizmussal és az általa kialakított paranoia-kritika módszer képviselőit - áll a közleményben.

Mint a közlemény emlékeztet, a pillanatnyilag hatályos szabályok szerint az osztrák múzeumokba csak olyanok léphetnek be, akik minimum két oltást kaptak vagy felgyógyultak a koronavírus-fertőzésből. Február 1-jétől az igazolás nem lehet 180 napnál régebbi. A látogatás során kötelező az FFP2-es maszk viselése.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)