Pesti Srácok

Bátran és szabadon - Húszéves a Terror Háza Múzeum

Bátran és szabadon - Húszéves a Terror Háza Múzeum

Ünnepi programsorozattal - konferenciával, rendhagyó történelemórákkal és ingyenes ünnepi koncertekkel várja az érdeklődőket jövő héten a Terror Háza Múzeum, amely február 24-én ünnepli megnyitásának 20. évfordulóját. A múzeum, amely a kommunizmus bukása után alig több mint egy évtizeddel jött létre Magyarországon, hogy méltó emléket állítson a nyilas és a kommunista terror áldozatainak, nevükön nevezze a tetteseket, és bemutassa a 20. századi totális diktatúrák emberellenes tetteit. Egy olyan emlékhely, ahol végre szabadon megemlékezhetünk áldozatainkról és hőseinkről.

061.hu

A magyar szabadság és függetlenség egyik legerősebb szimbóluma

PestiSracok facebook image

Húsz évvel ezelőtt, 2002. február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapjának előestéjén nyitotta meg kapuit a Terror Háza Múzeum. A megnyitó ünnepség minden várakozást felülmúlt: 100 ezernél is több ember gyűlt össze az Andrássy úton, a megemlékezők gyertyái és mécsesei ünnepi fénybe öltöztették az épületet és a sugárutat.A kommunizmus bukása után alig több mint egy évtizeddel Magyarországon létesült először olyan múzeum és emlékhely Európában, amely egymás mellé helyezte a két totális diktatúrát, megteremtette a múlttal való méltányos szembenézés és a múlt megvallásának lehetőségét. 2002. február 24-e óta végre szabadon lehet beszélni arról, hogy mi történt ebben a házban, nem úgy, mint a rendszerváltozás előtti évtizedekben.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár és Szabó László, az ünnepi koncert szervezője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az elmúlt 20 év alatt a Terror Háza Múzeum kiállta az idő próbáját: a magyar szabadság és függetlenség egyik legerősebb szimbóluma, a főváros egyik legnépszerűbb múzeuma, történelmi emléknapok központi helyszíne, középiskolás diákcsoportok kihagyhatatlan programja, útikönyvek része, külföldiek első számú úti célja, az áldozatokra és a hősökre emlékezni akarók nemzeti emlékhelye lett.

- fogalmazott Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója a programsorozatot ismertető hétfői sajtótájékoztatón.

Az intézmény nemcsak az állandó kiállításával, hanem minden évben új időszaki tárlatokkal és rendszeres kültéri tablókiállításokkal is várja a látogatókat. Otthont ad számos történelmi és közéleti kerekasztal-beszélgetésnek, konferenciának, könyvbemutatónak és megemlékezésnek. Mindezeken túl kiemelt figyelmet szentel a fiatalok oktatásának: évente kétszer rendhagyó történelemórákat szervez középiskolás diákoknak. Eddig csaknem 20 ezer diák részvételével, mintegy 350 rendhagyó történelemóra zajlott itt.

Ünnepi programok a húszéves évfordulón

A Terror Háza Múzeumban február 21-től 25-ig rendhagyó történelemórákat tartanak középiskolás diákoknak, 24-én Vörös csillag a kereszt ellen címmel konferenciát rendeznek, február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján egész nap lehetőség van gyertyát gyújtani a Hősök falánál, 26-án pedig ingyenes ünnepi koncert lesz az Andrássy úton a Kerekes Band, Tóth Gabi, Vastag Csaba és Radics Gigi részvételével.

- mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján, a Hősök falánál tavaly szerkesztőségünk tagjai is gyújtottak egy-egy gyertyát, az erről készült képgalériánkat itt láthatják:

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója elmondta, hogy a 20. születésnapra készült egy imázsfilm is, emellett egy rövid sorozatban az intézményhez köthető személyiségek mondják el a Terror Házával kapcsolatos gondolataikat.

Várja látogatóit a múlt héten megnyílt Slachta Margit, az első női országgyűlési képviselő életét bemutató kiállítás is, amelyről Schmidt Mária így fogalmazott a megnyitón: Slachta Margit egész életében bátor volt. Tudta és számtalanszor megtapasztalta, mit jelent nyílt összeütközést vállalni kora hatalmasságaival, az általuk befolyásolt korszellemmel, de újra és újra megtette. Szembeszállt a nácikkal, az állig felfegyverzett nyilasokkal, a minden hatalmat magukhoz ragadó kommunistákkal, az ávós pribékekkel.

"Bátor volt, mert volt hite, hite volt, tehát szabad volt" - emelte ki a főigazgató.

"Bátor volt, mert volt hite, hite volt, tehát szabad volt" - fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója a Slachta-kiállítás megnyitóján

Kitért arra: Slachta Margit keresztény hívőként sosem a világot akarta megváltani, hanem mindig az embert. Hitte és vallotta, hogy az emberiséget Krisztus már megváltotta, ezért az ő feladata az, hogy közösségi szervezőmunkával és személyes példaadással segítsen a "tőle karnyújtásnyira levő nehéz sorsúakon".

A Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet időszaki kiállításának középpontjában a konzervatív világnézetű Slachta Margit modernitása áll. Mint az sajtóanyagukban írták, Slachta Margit ízig-vérig modern, világlátott nő volt, aki éles szemmel felismerte korának legfeszítőbb kérdéseit, rámutatott társadalmának megoldatlan problémáira. Igazi úttörő volt, nemcsak mint az első női parlamenti képviselő, hanem a nő- és családvédelem, valamint a szociális munka területén is.

A vezető képen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.