"Óriási lelki megfrissülés végignézni ezt a darabot" - Interjú Zsuráfszky Zoltánnal, az Egri csillagok társrendező-koreográfusával
Hatalmas térben, az MVM Dome-ban mutatják be október 20-án a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Egri csillagok című produkcióját, a színház egyik legsikeresebb darabját, amelyből az 50. előadást is megtartották már. A darabot a teátrum művészei, táncosok és gyerekszereplők elevenítik meg. Zsuráfszky Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjével, a produkció társrendezőjével, koreográfusával többek között arról beszélgettünk, milyen módosításokat kíván meg az előadás ebben a gigantikus térben, és hogy hogyan tud megvalósulni a bartóki szemlélet e darab esetében.
MM - 061.hu
Hogyan tud megvalósulni egy ilyen monumentális térben ez az előadás? Kellett-e módosítani rajta, például a táncosok száma tekintetében?
Ez egy három és fél órás előadás, én szeretném egy kicsit lerövidíteni, ugyanis azt tapasztalom, hogy a fiatalok szívesebben nézik meg a rövidebb előadásokat. Székely László díszletei elevenednek meg itt is, de ide már nem kettő, hanem hat kamionnyi díszletre lesz szükség. Több táncos is szerepel majd ebben az előadásban, bevett szokás, hogy egy-egy ilyen produkcióra, néptáncos programokba, musicalekbe toborzunk amatőr táncosokat, és ez mindenkinek nagy öröm, nekik főként, hiszen belekóstolhatnak a profi táncosok világába. Az ország legnagyobb együttese a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, negyvenen vagyunk, Vidnyánszky Attila elképzelése szerint azonban körülbelül 150-200 táncosra lesz szükség az októberi előadásban, úgyhogy így készülünk. Egy nagy műszaki apparátus dolgozik majd azon, hogyan mozgassák a hatalmas várelemeket, a látványos “remegő” díszletelemeket, ki kell alakítani egy egy irányból nézhető színházi teret, tehát lesz feladat bőven. 6859 néző fog beférni, ami tíz nemzeti színházas előadásnyi nézőközönségnek felel meg.
Óriási lelki megfrissülés végignézni ezt a darabot, ahogy a csaták megelevenednek, ahogy a várban gyülekeznek a magyarok, ahogy az egész föl van építve. Alig várjuk, hogy itt is megvalósíthassuk.
Fotó: MTI/Balogh ZoltánNem ez az első közös munkája a Nemzeti Színházzal.
Ez már a harmadik közös munkánk Vidnyánszy Attilával - a Körhinta nagy siker, a Passiót pedig már erdélyi táncosokkal kiegészülve 20-30 ezres tömeg előtt adtuk elő Csíksomlyón. Az Egri csillagokhoz budapesti és Budapest környéki amatőr táncosokat hívunk majd. Szerintem a nézők egy óriási élménnyel lesznek gazdagabbak.
Élőzene lesz a színpadon?
Igen, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek saját zenekara van, élőzenével szoktunk dolgozni a darabokban is. Az első részt élőzene kíséri, a második részben pedig az Attila által kiválasztott komolyzenei darabok hangzanak el.
Igaz, hogy a darab előkészületekor sikerült a legautentikusabb forrásból tájékozódnia, és egy török tánckutatótól megtanulni a jellegzetes lépéseket?
Igen. Foglalkoztam török táncdialektusokkal, zeybek táncokkal, Égei-tenger vidéki kaukázusi táncokkal, kitekintek a balkáni, a román, a cigány, az északi szlovák és a lengyel anyagra is. Az évtizedes táncos gyűjtőtevékenységem hozadéka ez, hiszen én ezzel már fiatalon is foglalkoztam.
Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, társrendező, Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és Igaz András, a Sportfive Hungary Kft. ügyvezetője (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)Filmekből is tájékozódott?
Voltak eredeti filmjeim is, amelyekről a táncosaim megtanulták ezeket a táncokat. Törökországban is nagyon komoly táncos kultúra van, ismerni kellett a török anyagot, a magyar középkori ugrós anyagot, legényes anyagot, így áll össze a koreográfia.
Egyszer úgy fogalmazott, hogy Önnek a tánc a bartóki szemléletet is jelenti, azaz a népek közötti egymásra figyelést, az egymást kiegészítő mozdulatok. Ez erre az előadásra különösen igaz.
Örülök, hogy ezt kiemeli. Legyen az a török kultúrával való átjárhatóság, vagy az erdélyivel, legyen az északi, felvidéki anyag, szlovák, gurál anyag, nekem mind nagyon fontos. Erre tettük föl az életünket, birtokoljuk ezt a tudást. Nem akarunk nagyképűek lenni, de úgy érzem, hogy ez a szemléletünkön is látszik.
Ezek a kultúrák egymásra hatnak, és így bemutatva biztos, hogy nem háborút idéznek elő, hanem inkább a béke felé mutatnak.
Autentikus, vagy autentikusból való fogalmazás?
Ezek már feldolgozott táncok, adott művészi koncepció által megfogalmazott drámák, musicalek, zenés darabok, színházi előadások. Tehát ez a kérdés itt már nem merülhet föl.
Lehet, hogy a táncosoknak van egy eredeti tánctudásuk, egy originális tudás a török anyagból, de itt alkalmazott táncról van szó, amit a darabnak a dramaturgiához kell igazítania.
Azaz úgy feldolgozni, hogy az hordozza azokat a dramaturgiai elemeket, amikor sírni kell, amikor föl kell akasztani Hegedűst, amikor a törököknek fel kell vonulni a csatába, stb. Ezek mind olyan motívumok, amelyekben az eredeti, folklór és a kortárs elemek összefonódnak. Hogyha az ember birtokolja ezt a tudást, akkor azzal segíteni tudja a rendezői elképzeléseket.
Vezető kép: Talán Csaba
