Hamarosan rajzfilmsorozat sztárjaként keveredik gyerekkori kalandokba a legendás Puskás Öcsi
Éppen három éve annak, hogy 2020. április 1-jén, a legenda születésnapján debütált a Puskás Öcsi és barátai mesesorozat első, A rongylabda című pilotepizódja. Örömteli fejlemény, hogy a kedves sorozat folytatása elkészült, az egyenként hét perces epizódokból álló első évad hamarosan érkezik a közszolgálati televízióban. A gyerekkönyvek klasszikus illusztrációival ötvözött karakterdizájn és a modern grafikai stílus olyan vidám világot sző a gyermekkorban lévő legenda köré, amelyben helyet kap a barátság, a család, egy kis csibészség és kalamajka, na meg persze a foci. Az alkotásról a mesesorozat rendezőjével, Gellár Csabával beszélgetünk.
LSZF- 061.hu
2020 áprilisában mutatta be az MTVA Puskás Ferenc gyerekkori kalandjait feldolgozó animációs sorozat első, pilot részét, a Rongylabdát, amelynek folytatása hamarosan érkezik. Mit kell tudni a közelgő epizódokról, és mesélj kérlek arról is, hogy anno miért döntöttetek a 2D mellett?
A folytatásban tizenegy epizód jön ki, amelyek nem csak a fociról szólnak, hanem Puskás más gyerekkori kalandjairól is, mint például egy háziállat hazacsempészése, vagy egy jelmez készítése a jelmezbálra. Kemény Kristóf író és Mayer Tamás illusztrátor közös, háromkötetes Puskás Öcsi - A külvárosi vagány hihetetlen kalandjai című mesekönyv-sorozatból indultunk ki, így szerettük volna, ha ennek a látványvilága kicsit visszaköszön a képernyőről, másrészt a 2D-t tartottuk a legexpresszívebbnek és a legszabadabbnak, szemben egy 3D-s technikával. Én még a Disney- klasszikusokon, a Cartoon Network meséken nőttem fel, így nekem jobban adja magát ez a technika, arról nem is beszélve, hogy egy komoly 3D-s animáció költsége jóval magasabb.
Milyen egyéb forrásokból dolgoztatok a történetek kapcsán?
Személyes visszaemlékezésekből, Puskás Ferenc életrajzi könyvéből, a róla készült filmből is merítettünk, illetve a köré szövődő legendákból. A köteteket egy idő után el is engedtem, a tizenegy részből mondjuk három- négy táplálkozik abból. A mesesorozat nem kronologikus, Puskás kvázi nem öregszik a sorozat alatt, történelmileg nem is tudnánk a gyerekkorát lekövetni, mivel nagyon kevés adat van róla. Csak apró foszlányokból, anekdotákból építkeztünk. Mondok egy példát erre: az egyik epizódban Öcsi hazacsempészik egy egeret, és abból lesz bonyodalom, hogy megpróbálják eldugni, de a rágcsáló elszökik, amit az anyuka talál meg. Ezt az egész történet egy, a Puskás életrajzi könyvben elhangzó mondatból kerekítettük, amelyet a focista húga, a sorozatban is feltűnő Éva ejtett el.
Milyen eszközökkel idéztétek meg a 30-as évek hangulatát, már ha ez feltétlenül cél volt?
Semmiképp nem akartunk archaizáló korhűségre törekedni. A cél az, hogy Puskás karakterét minél közelebb hozzuk a gyerekekhez, nem pedig arra törekedtünk, hogy ez egy hiteles életrajzi történet legyen. A korszakot popkulturális utalásokkal, moziplakátokkal, zenékkel próbáltuk belecsempészni a sztorikba, ám mégis inkább egyfajta kortalanságban, időtlenségben futnak az események.
Semmiképp nem akartunk archaizáló korhűségre törekedni. A cél az, hogy Puskás karakterét minél közelebb hozzuk a gyerekekhez, nem pedig arra törekedtünk, hogy ez egy hiteles életrajzi történet legyen. A korszakot popkulturális utalásokkal, moziplakátokkal, zenékkel próbáltuk belecsempészni a sztorikba, ám mégis inkább egyfajta kortalanságban, időtlenségben futnak az események.
A laikusoknak kérlek meséld el, hogy te rendezőként hogyan kapcsolódsz be egy rajzfilm készítésében?
A rendező személye ezekben az alkotásokban elég projekt-specifikus. Például a mesekönyvvel engem kerestek meg, hogy milyen jó volna ebből egy rajzfilmsorozatot csinálni. Ennél a sorozatnál már a kezdő fázisokba is becsatlakoztam, például hogy kinek szóljon, hány részes legyen, milyen hosszú? Megírtam az életrajz és a mesekönyvek alapján az epizódszinopszisokat, együtt dolgoztam később a forgatókönyvön Herman Árpáddal, és ezzel párhuzamosan a végleges látványvilágot is itt én találtam ki.
A rendező személye ezekben az alkotásokban elég projekt-specifikus. Például a mesekönyvvel engem kerestek meg, hogy milyen jó volna ebből egy rajzfilmsorozatot csinálni. Ennél a sorozatnál már a kezdő fázisokba is becsatlakoztam, például hogy kinek szóljon, hány részes legyen, milyen hosszú? Megírtam az életrajz és a mesekönyvek alapján az epizódszinopszisokat, együtt dolgoztam később a forgatókönyvön Herman Árpáddal, és ezzel párhuzamosan a végleges látványvilágot is itt én találtam ki.
A sorozat első része 2020-ban jelent meg, azt egy egyéves előkészítés előzte meg, viszont ezt a tizenegy részt nagyjából két és fél esztendő alatt készítettétek el. Hogy lehet az, hogy az első rész megalkotása a tizenegyhez képest ilyen lassú?
Az első részben kell az alapkoncepciót, a végleges látványt, a karaktereket kitalálni, kísérletezünk még azon például, hogy hogyan mozogjanak a karakterek, milyen legyen a mimikájuk. Öcsinek is van nagyjából hatszor tizenkettő szájállása. Hogy ez mit jelent? Vannak sima grimaszok, illetve az összes betű szájállása, amikor beszél, és ez az összes karakternél kell. A legfontosabb, hogy a szereplőnek emlékeztetnie kell a valódi Puskás Öcsire, de ez mégiscsak egy mese, úgyhogy ezt a kettőt vegyíteni kell, ami elég sok idő. A pilot epizódhoz képest a folytatásban sikerült még finomítanunk a mozgáson, az animáción, és személyesen nekem a történetek is jobban tetszenek.
Az első részben kell az alapkoncepciót, a végleges látványt, a karaktereket kitalálni, kísérletezünk még azon például, hogy hogyan mozogjanak a karakterek, milyen legyen a mimikájuk. Öcsinek is van nagyjából hatszor tizenkettő szájállása. Hogy ez mit jelent? Vannak sima grimaszok, illetve az összes betű szájállása, amikor beszél, és ez az összes karakternél kell. A legfontosabb, hogy a szereplőnek emlékeztetnie kell a valódi Puskás Öcsire, de ez mégiscsak egy mese, úgyhogy ezt a kettőt vegyíteni kell, ami elég sok idő. A pilot epizódhoz képest a folytatásban sikerült még finomítanunk a mozgáson, az animáción, és személyesen nekem a történetek is jobban tetszenek.
Forrás: Gellár Csaba- BehancePuskás Ferenc a világ legismertebb magyarja, így vitathatatlan, hogy óriási elvárás övezi a mesét, hogyan tudod ezt kezelni?
Hát nem egyszerű. Amikor elvállaltam ezt a projektet, akkor is sokat gondolkoztam ezen. Nekem van egy személyes kötődésem is Puskáshoz, mivel a nagypapám focista volt, és még játszott Puskás Ferenc ellen. Puskás Ferencet minden magyar felnőtt ismeri, így tisztában vagyunk vele, hogy milyen magas elvárások lesznek a sorozattal szemben. A készítéssel nem célunk az, hogy felmagasztaljuk a legendát, sokkal inkább szeretnénk azokat az értékeket megmutatni a gyerekeknek, amiket ő képviselt, az életvidámságot, a segítőkészséget, a jószándékúságot, a barátság fontosságát, a leleményességet. A mesénk az öt-nyolc éves gyerekeknek szól, akiknek még semmilyen prekoncepciójuk nincs Öcsiről. Ők így ismerik meg, egy rajzfilmkarakterként, aztán később biztosan óriási felismerés lesz nekik, hogy ja, ez igazából egy valós személy volt, nézzük csak meg, milyen is volt az életben?
Hát nem egyszerű. Amikor elvállaltam ezt a projektet, akkor is sokat gondolkoztam ezen. Nekem van egy személyes kötődésem is Puskáshoz, mivel a nagypapám focista volt, és még játszott Puskás Ferenc ellen. Puskás Ferencet minden magyar felnőtt ismeri, így tisztában vagyunk vele, hogy milyen magas elvárások lesznek a sorozattal szemben. A készítéssel nem célunk az, hogy felmagasztaljuk a legendát, sokkal inkább szeretnénk azokat az értékeket megmutatni a gyerekeknek, amiket ő képviselt, az életvidámságot, a segítőkészséget, a jószándékúságot, a barátság fontosságát, a leleményességet. A mesénk az öt-nyolc éves gyerekeknek szól, akiknek még semmilyen prekoncepciójuk nincs Öcsiről. Ők így ismerik meg, egy rajzfilmkarakterként, aztán később biztosan óriási felismerés lesz nekik, hogy ja, ez igazából egy valós személy volt, nézzük csak meg, milyen is volt az életben?
Vezető képen: Gellár Csaba
