Pesti Srácok

Jövő tavaszra halasztották a Dűne folytatásának bemutatását a hollywoodi sztrájkok miatt

Jövő tavaszra halasztotta csütörtökön a Warner Bros. stúdió a Dűne: Második rész bemutatását a Hollywoodban folyó forgatókönyvíró- és színészsztrájk miatt - számolt be róla a Variety.com filmes hírportál. A Timothée Chalamet által alakított Paul Atreides története, amelyből Denis Villeneuve rendezett nagyszabású filmeposzt, 2024. március 15-én folytatódik a mozikban.

A Warner Bros. más filmjeinek debütálását is megváltoztatta, a Godzilla x Kong: The New Empire, amelyet eredetileg március 14-től játszottak volna, április 12-én kerül a mozikba. A produkciók bemutatóit a hollywoodi forgatókönyvírócéh (WGA) és a színészcéh (SAG-AFTRA) sztrájkja miatt halasztották későbbre. A sztrájk alatt ugyanis a színészek nem vehetnek részt a filmek reklámozásában, ami például a sztárszereposztással forgatott Dűne folytatásánál is komoly érvágás lenne. A Dűne: Második rész szereplői között van Chalamet mellett Zendaya, Austin Butler, Florence Pugh, Rebecca Ferguson, Javier Bardem, Dave Bautista, Christopher Walken és Lea Seydoux is. Felmerült az Alice Walker regényéből forgatott The Color Purple filmmusical december 25-re és a Jason Momoa főszereplésével készült Aquaman and the Lost Kingdom december 20-ra tervezett debütálásának késleltetése is, de a Warner egyelőre nem változtatott a két produkció bemutatásának dátumán. A sztrájkok miatt a Sony filmstúdió is elhalasztotta már számos produkciójának forgalmazását: a Kraven, a vadász és a Ghostbusters: Afterlife folytatását 2024-re tolták, a Spider-Man: Beyond the Spider-Verse pedig kikerült az idei naptárból. Zendayának nemcsak a Dűne: Második rész című filmje késlekedik, hanem az MGM gyártásában készült teniszdrámája, a Challengers is, amelyet csak jövőre vetítenek majd a mozik.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)