Pesti Srácok

Talapzatára került Szent László király lovasszobra a nagyváradi várban

Talapzatára került Szent László király lovasszobra, Deák Árpád szobrászművész bronzból készült alkotása a nagyváradi várban, ahol már a nagyközönség is láthatja - derült ki a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye keddi közleményéből.

A püspökség közösségi oldalán közzétett bejegyzés szerint a Ronde Bosse Art Kft. képviselői hétfőn befejezték a szobor összeszerelését és felhelyezték azt a talapzatra. Kedden az önkormányzat és a püspökség képviselői - Florin Birta, Nagyvárad polgármestere és Böcskei László, nagyváradi római katolikus püspök - koszorút helyeztek el a szobornál Szent László emlékének tiszteletére. Ezzel az új emlékmű bekerült Nagyvárad turisztikai körforgásába - közölte a püspökség, hozzátéve, hogy a szobor megáldására egy későbbi időpontban, szertartás keretében kerül majd sor. A sajtónyilvánosság nélkül lezajlott „diszkrét szoboravatót” az eBihoreanul című román hírportál annak tulajdonította, hogy a szoborállítás múlt héten a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által közösségi oldalakon terjesztett nacionalista manipuláció célpontjává vált. A lap felidézte, hogy a polgármesteri hivatal szombaton közzétett válaszvideójában „pontot tett az AUR csúsztatásaira”, és felhívta az internetezők figyelmét arra: a Szent László-szobor a várba, nem pedig - a románok által lakott területek első egyesítőjeként ünnepelt - Mihai Viteazul (II. Mihály havasalföldi vajda) 2019-ben lebontott főtéri szobrának helyére kerül, amelyet restaurálása után másutt fognak felállítani.

PestiSracok facebook image

A partiumi város alapítójaként tisztelt lovagkirály lovasszobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködésének köszönhetően állították fel, az erre vonatkozó tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester. Birta akkor úgy fogalmazott, hogy a szoborállítással "történelmi igazságot szolgáltatnak" a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék. Az 5,3 méter magas lovasszobor bronzba öntését Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. Elkészültét a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek. A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállított alkotás lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni. A szobrot a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, az egykori Szent László téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elvetette a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így esett a választás az európai forrásokból restaurált várra. Szent László itt építtette meg az első nagyváradi székesegyházat, amely a lovagkirály temetkezőhelyéül szolgált, így zarándokhellyé vált és utóbb több magyar uralkodót is ezen a helyen helyeztek örök nyugalomra.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)