Pesti Srácok

Merkel szerint Schengen fenntartása csak a kvótákkal lehetséges

Merkel szerint Schengen fenntartása csak a kvótákkal lehetséges

A belső határőrizet nélküli schengeni övezet fenntartásához elengedhetetlen a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló állandó mechanizmus - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában elmondott beszédében.

A kancellár szerint a schengeni rendszert tovább kell fejleszteni, vagyis ki kell teljesíteni az integrációt. A schengeni szerződés révén az övezet tagjai bizalmi alapon az EU külső határain fekvő tagországokra ruházták át a határőrizet feladatát, de nem tették meg "az utolsó lépést", nem gondolták végig, hogy miként kell eljárni válsághelyzetben, amikor nyomás alá kerülnek a külső határok, és nem döntöttek arról, hogy miként kell válaszolni egy ilyen kihívásra - vélte Merkel. A válasz a menekültek "szolidáris" elosztása és egy állandó menekült-elosztási rendszer, ez biztosíthatja a schengeni övezet "tartós fennmaradását" - fejtette ki a német kancellár. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültválság "globális probléma", amelyet nem lehet "bezárkózással" kezelni.

A legfontosabb célnak a menekültek számának csökkentését nevezete. Ehhez a nemzeti szintű intézkedések mellett európai uniós és nemzetközi lépésekre is szükség van. Mindenekelőtt Törökországgal kell együttműködni. Az EU-nak Törökországgal együtt kell gondoskodnia a görög-török uniós külső határ biztosításáról, pénzügyi támogatást kell nyújtania a Törökországban élő menekültek helyzetének javítására, és "legális kontingensek" befogadása révén át kell vállalnia a Törökországra nehezedő terhek egy részét - fejtette ki a német kormányfő. A menekültkontingensek azt szolgálják, hogy "az illegalitást törvényességgel váltsuk fel". Ez nemcsak az EU, hanem Törökország érdeke is - hangsúlyozta Angela Merkel.

PestiSracok facebook image

mti

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.