Pesti Srácok

Merkel szerint Schengen fenntartása csak a kvótákkal lehetséges

Merkel szerint Schengen fenntartása csak a kvótákkal lehetséges

A belső határőrizet nélküli schengeni övezet fenntartásához elengedhetetlen a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló állandó mechanizmus - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában elmondott beszédében.

A kancellár szerint a schengeni rendszert tovább kell fejleszteni, vagyis ki kell teljesíteni az integrációt. A schengeni szerződés révén az övezet tagjai bizalmi alapon az EU külső határain fekvő tagországokra ruházták át a határőrizet feladatát, de nem tették meg "az utolsó lépést", nem gondolták végig, hogy miként kell eljárni válsághelyzetben, amikor nyomás alá kerülnek a külső határok, és nem döntöttek arról, hogy miként kell válaszolni egy ilyen kihívásra - vélte Merkel. A válasz a menekültek "szolidáris" elosztása és egy állandó menekült-elosztási rendszer, ez biztosíthatja a schengeni övezet "tartós fennmaradását" - fejtette ki a német kancellár. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültválság "globális probléma", amelyet nem lehet "bezárkózással" kezelni.

A legfontosabb célnak a menekültek számának csökkentését nevezete. Ehhez a nemzeti szintű intézkedések mellett európai uniós és nemzetközi lépésekre is szükség van. Mindenekelőtt Törökországgal kell együttműködni. Az EU-nak Törökországgal együtt kell gondoskodnia a görög-török uniós külső határ biztosításáról, pénzügyi támogatást kell nyújtania a Törökországban élő menekültek helyzetének javítására, és "legális kontingensek" befogadása révén át kell vállalnia a Törökországra nehezedő terhek egy részét - fejtette ki a német kormányfő. A menekültkontingensek azt szolgálják, hogy "az illegalitást törvényességgel váltsuk fel". Ez nemcsak az EU, hanem Törökország érdeke is - hangsúlyozta Angela Merkel.

PestiSracok facebook image

mti

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.