Szijjártó: Magyarország nem szeretné, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokká váljon, értelmetlen lenne a rivalizálás
Magyarország semmiképpen sem szeretné, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokká váljon; rivalizálás helyett kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, a NATO külügyminiszteri szintű ülésén, Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ülést követő sajtótájékoztatón a Kínáról szóló napirendi pont kapcsán ismertette a magyar álláspontot, miszerint a kapcsolatot nem szabad katonai természetűként leírni.
Sőt, minél kevésbé katonai kapcsolatként írjuk le ezt az együttműködést, annál jobb
– közölte.
Mi nem akarjuk, hogy a NATO Kína-ellenes blokká váljon. Mi nem látjuk a rivalizálásnak értelmét, nem látjuk ennek a logikáját, és nem látjuk, hogy ebből mi jó sülhetne ki
– hangsúlyozta.
Semmi olyan versenybe nem neveztünk be, és nem is akarunk benevezni, amely egy ilyen, rendszerek közötti versenyt hozna létre Kína és Európa, vagy Kína és Magyarország között
– tette hozzá. Aláhúzta: a kormány rivalizálás helyett a kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt, amely nem pusztán lehetséges, de szükséges is, különös tekintettel az autóipari forradalomra, ugyanis az európai gyártók teljesen függővé váltak a dél-koreai és kínai elektromos akkumulátoroktól. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a brüsszeli politikai döntések nyomán forradalmi megújuláson kell átmennie az autóiparnak, amely a legmeghatározóbb iparág az európai gazdasági jövő szempontjából, hiszen ehhez eurótízmilliárdokat kellett befektetni, és át kellett szervezni a legnagyobb nyugat-európai autóipari vállalatok jövőre vonatkozó stratégiáját.
Ez egy egyirányú utca, ebben az utcában megfordulni nem lehet, ebből kijönni nem lehet. Egyszerűen azért, mert most már túl sok érdek fűződik ahhoz, hogy ez az átállás sikeres legyen
– emelte ki. A miniszter úgy vélekedett, hogy a politikai döntéshozók elfelejtették, hogy miközben a kontinesen megvalósultak az elektromos autók gyártásához szükséges fejlesztések, nem jöttek létre a megfelelő kapacitások az elektromos akkumulátorok előállításához; ezekkel elsősorban a szektor kínai vállalatai rendelkeznek.
Tehát mindazok, akik azt szorgalmazzák, hogy válasszuk szét a kínai és az európai gazdaságot, azok azt kockáztatják, hogy egy hatalmas mélyütést adnak az európai gazdaságnak
– figyelmeztetett, tekintettel a tényre, hogy a 870 milliárd eurót is meghaladja a Kína és az Európai Unió tagországai közötti kereskedelmi forgalom.
Mi, magyarok ezt jobban értjük, mint bárki más, hiszen a legnagyobb német autóipari vállalatok és a legnagyobb kínai, illetve koreai elektromos akkumulátorgyártók ott vannak Magyarországon. Világos, hogy az együttműködésük nélkül nincs új európai autóipar és nincs sikeres európai környezetvédelem sem
– jelentette ki. A miniszter úgy vélekedett: az ukrajnai háború egyik legsúlyosabb következménye, hogy a világ újra elindult a blokkosodás irányába, ami Közép-Európa számára különösen rossz hír, hiszen a térség mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán.
Mi a blokkosodás helyett a konnektivitásban, az összeköttetések létrehozásában és fenntartásában hiszünk
– összegzett, mondván, inkább még szorosabbra kellene fűzni az együttműködést Kínával. Végül kitért Kína ukrajnai béketervére, amely szerinte megfelelő kiindulási pont lehetne a nemzetközi tárgyalásokhoz.
Mi azt szeretnénk, ha minél előbb megindulnának a béketárgyalások, minél előbb tűzszünet lenne, mert minél előbb van tűzszünet, minél előbb indulnak béketárgyalások, annál több emberéletet tudunk megmenteni Ukrajnában
– fogalmazott.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
