A munkabérek magas adóterhe gátolja a nagyobb léptékű bérreformot

Csökkenteni kell az élőmunka terheit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc szerint, mert a jelenlegi állami jövedelem-elvonási rendszer gátja egy nagyobb arányú bérreformnak.

A főtitkár az MTI-nek adott interjúban kifejtette: most 100 ezer forint bruttó bér a munkaadónak a járulékok miatt 128,5 ezer forintba kerül, míg a dolgozó 65,5 ezer forintot kap kézhez. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul. A főtitkár egyetért azzal, hogy a minimálbér nettó értékét közelíteni kell a létminimumhoz, ez “tisztességes törekvés a szakszervezetek részéről”, ám hozzátette: a jelenlegi adó- és járulékkörnyezetben a munkaadók nem tudják vállalni. Úgy vélte, a közszféra “túlfoglalkoztatása” kiemelkedően nagy kiadás az államnak, amit csak túlzott adóztatással lehet egyensúlyban tartani. Amíg ezt a kiadást nem mérsékli a kormány, addig nem tud adót és járulékokat csökkenteni, amire pedig a vállalkozói szférának szüksége volna. Egy olcsóbb, hatékonyabb államot a gazdaság jobban tudna működtetni – mondta.

Dávid Ferenc üdvözölte a lakásépítések áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, mivel szavai szerint a magas áfakulcs “felkérés volt feketegazdaságra”. Jelentős beruházásélénkítő és foglalkoztatás-párti intézkedésről van szó, amely a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul az építőiparban, amely “rendkívül fertőzött” terület – tette hozzá. A vasárnapi és éjszakai nyitva tartás tilalmáról szóló törvény szerinte közgazdaságilag nem megalapozott, elhibázott lépés volt.  Úgy vélte, az intézkedés az idegenforgalomra, elsősorban a Balatonnál kifejezetten káros hatással is volt. A számok azt mutatják, hogy lassan megszokják az emberek a hatnapos nyitva tartást, azonban nem mennek át a kisebb élelmiszerüzletekhez, így a hazai – családi keretek között üzemeltetett – boltok nem jutottak forgalmi többlethez – mondta.

Dávid Ferenc beszámolt arról is, hogy a munkaadók nem támogatják a közfoglalkoztatás jelenlegi mértékű elterjedését, amelyre jövőre 340 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből, és immár széleskörű foglalkoztatási formává vált. A felmérések szerint 100 közfoglalkoztatottból 13-15 megy csak vissza az üzleti szférába. Akkor lenne jó ez az “inkubátor” rendszer, ha legalább minden második ember vissza tudna térni az elsődleges munkaerőpiacra – vélekedett. A közfoglalkoztatás rendszerbe állítása tehát lehet “rendkívüli idők rendkívüli intézkedése”, de hosszú távon nem játszhat meghatározó szerepet a munka-aktivitás és a gazdaság fellendítésében.

Szöveg: MTI

Fotó: baki-agrocentrum.hu