A kommunista bűnök lajstroma hosszú, egyes adatok szerint százmillióan estek áldozatául az 1917-es bolsevik forradalomtól az 1989-es rendszerváltásig. Ezt a magyarok is megszenvedték a Kommün 1919-es vérengzésével, a Gulágra elhurcolt százezrekkel, a Rákosi-korszak véres terrorjával, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlással. Erről beszélgetett Stefka István, a Pesti TV programigazgató-helyettese és Szakál Borostyán műsorvezető M. Kiss Sándorral, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos igazgatójával a Boomerlázadás hétfői adásában. A történész, a Történeti Tényfeltáró Bizottság tagjaként hatvanegy magyarországi, rendszerváltás előtti sortűz vizsgálatában vett részt, a mészárlásoknak sok száz ártatlan ember esett áldozatául. M. Kiss szerint az ’56-os forradalom megítélésében soha nem lesz közmegegyezés.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) tudományos igazgatója a Boomerlázadás hétfői adásában elmondta, hogy az 1945. november 4-ei választás mindenre választ ad.
Én fenyegetett demokráciának nevezem az 1945-1947 közötti időszakot. Én ‘46 végét fogalmazom meg fordulóévként. Egy háborús vereség után vagyunk, ahol különböző demokratikus erők vannak jelen, például itt vannak a polgári radikálisok, liberális, a szocdemek, már a népiek, és a kommunisták.
– mondta M. Kiss Sándor. Stefka István közbevetette: mindig úgy játsszák el a magyar demokrácia megdöntését, hogy Moszkvából jönnek beszervezett, kiképzett emberek. A történész kiemelte, hogy számára nem ez a lényeg, hanem az, hogy a magyar társadalom hogyan néz ki.
Ennek van egy alapja, akár itt vannak vagy nincsenek küldött emberek. Ez egy mélyebb dolog tehát.
M. Kiss példaként említette 1945 novemberét, amikor a Kommunista Párt rájött arra, hogy Magyarországon demokratikus eszközökkel nem nyer választást.
Kezdetét vette a történelemhamisítás
A folytatásban M. Kiss Sándor részletesen kitért arra is, hogy szerinte a hatvanöt évvel ezelőtt történtek hatására elindult egy fogalomüresítés és történelemhamisítás. A folyamatok egyik eszközéről, a megtorlásról elmondta, hogy ennek nagyon komoly forgatókönyve van, nem véletlenül történtek ezek ‘45 után éppúgy, mint ‘56 után. A szakember kiemelte:
akkoriban az elégedetlenség kétségkívül óriási volt Magyarországon.
A RETÖRKI tudományos igazgatója beszélt ezek mellett a koncepciós perekről is, de megemlítette Nagy Imrét és a miniszterelnök ellentmondásos szerepét is, akivel kapcsolatban a történész hangsúlyozta:
Nagy Imre a forradalom alatt volt miniszterelnök, de nem a forradalom miniszterelnöke volt.
Rejt még titkokat a történelmünk
A történész szakma nem olyan, hogy egyik napról a másikra produkálható lenne eredmény
– hangsúlyozta M. Kiss Sándor. Azzal kapcsolatban, hogy miket kellene újraírni vagy újraértelmezni a történelemben elmondta, hogy minden témát először meg kell ismerni, majd megtudni minél több mindent, aztán bele lehet helyezni egy történelmi folyamatba. Arra a kérdésre, hogy lehet-e értékek mentén értelmezni a történelmet, M. Kiss azt mondta:
Igen, lehet, és kell is, de előbb el kell dönteni, hogy milyen értékek mentén tesszük ezt. A szabadság, a tulajdon és a hit az adott.
A RETÖRKI tudományos igazgatója a műsorban kifejtette, hogy az intézetben a nemzeti értékek mentén folyik a munka, de ennek ellenére sok minden nincsen még tisztázva hazánk utóbbi százhúsz évéből. Az 1956-os forradalom és szabadságharcról kifejtette:
’56 megítélésében szinte biztosan nem lehet nemzeti egység, mert ennek értelmezése ideológiák függvénye.
A Boomerlázadás hétfői, teljes adását ITT nézhetik meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS