m. kiss sándor
Nagy Imre kommunista volt és nem lett a forradalom miniszterelnöke – PS-interjú M. Kiss Sándorral 1956-ról
Az 1956-os forradalommal és szabadságharccal sokszor, sokan és sokat foglalkoztak már. Az október 23. és november 4. közötti időszakot többféleképpen magyarázták már; vannak tények, amelyekkel nem lehet vitatkozni, ezen kívül vannak teóriák és vannak összeesküvés-elméletek is, valamint még mindig rengeteg kutatnivaló anyag rejlik a fiókok és a levéltárak mélyén. A PestiSrácok.hu M. Kiss Sándor történész professzorral beszélgetett a sokszor méltatlanul feledésbe merült november 4. utáni időszakról, a sztrájkokról, a kommunista hatalom megtorlásairól, és szóba került a sokféleképpen megítélt Nagy Imre-kép is, amit a történész részletesen lefestett portálunk kérésére. M. Kiss Sándor az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legelismertebb és legfelkészültebb kutatója, tizennégy könyv és több, mint nyolcvan tanulmány szerzője. Az interjú végén összeállítást közlünk az ellenállás november 4. utáni történetéről. Kommunista propagandakrimi volt Tóth Ilona pere
Szerdán lesz kereken hatvan éve, hogy az 1956-ot követő megtorlás részeként, 1957. június 28-án felakasztották Tóth Ilonát és két társát. Már maga a dátum körül is gondok vannak, hiszen a korábban elfogadott június 27-i időpontot ugyanazok az újabb kutatások tették zárójelbe, amelyek megcáfolták a korabeli per számos hazugságát és ellentmondásos megállapítását. Ennek ellenére nemcsak a Wikipédia, de még a baloldali sajtó is hajlamos inkább ezekre az elavult kutatásokra támaszkodni. A különös súlyú ügyben Kádár János is megszólalt akkor, és hiába semmisítette meg 2001-ben a Fővárosi Bíróság az ítéletet, néhány történész – politikai alapon – máig gyilkosnak tartja Tóth Ilonát. A zavaros ügy csak még kacifántosabb lett, miután a PestiSrácok.hu által megkérdezett M. Kiss Sándor beavatott minket a részletekbe. Az ügynek két kötetet is szentelő történész szerint, noha sok a megválaszolhatatlan kérdés, az világos, hogy nem azt a személyt, nem ott, nem akkor és nem úgy gyilkolták meg, ahogy az a periratban szerepel, és nem is feltétlenül azok, akiket elítéltek érte.